Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Tiszabezdéd (társszerző: Révész László)

1417-ben Zsurk közvetlen szomszédjaként említik. Kristó Gyula a mai Nyírlövővel azonosította (KRISTÓ 1988. 368-369.), ennek azonban ellentmond az egyház patrociniuma. Talán azonos az 1413-ban puszta­ként említett Oltároslövővel {pr. Oltaruslewew CSÁNKI 1890/1913.1, 519), azaz az oklevelekben is szereplő másik Lövővel (1489: a parte p-num Surk et alterius Leve LO METALES SZABOLCS nro. 21 ). Mivel azonban Oltároslövő csak ebben az egy esetben fordul elő - ellentétben a többi Lövővel - nagy a gyanúnk, hogy a helynév az alterius Lewew félreolvasásán alapszik. Tiszabezdéd határába olvadt [SzSzBmL T. kataszteri t. 5. (1870): Kápolna', Mo. FNT. SZSZM, 51: Kápolnás] 24 3 Irodalom-. NÉMETH 1997. 139-140. 5. Református templom Késő gótikus teremtemplom, sokszög záródású szentéllyel (126. kép). A templom kerítésének építésekor gyűrűket és S végű hajkarikákat találtak sírokban. Itt lehetett a tatárjárás előtti templom körüli temető. 1983-ban csatomaásáskor bolygattak meg 15-20 Árpád-kori és középkori - a templom körüli temetőhöz tartozó - sírt. A sírokból, illetve környékükről az alábbi leletek kerültek a múzeumba (JAM 84.2.1-3.): 1. Téglaszínű, koromfoltos, homokos anyagú, korongolt edény, a pereme belül egy csíkban kormos fekete. P: 9,8 cm, M: 12,5 cm, F: 5,8 cm (215. tábla 2.). 2. Téglaszínű, fekete foltos, belső felületén világosszürke, homokos anyagú, korongolt edény fenéktöredéke kör alakú fenékbélyeggel. F: 7,6 cm (215. tábla 3.). 3. Téglaszínű, fekete foltos, belső felületén világosszürke, homokos anyagú, korongolt edény ­valószínűleg az előbbi - válltöredéke, két befésült hullámvonal-köteggel díszítve (215. tábla 4.). 1989-ben egy újabb sírt találtak földmunkáknál. Mellékletes nem volt. Irodalom: JAM Adattár 87.77., 2002.167., ISTVÁNOVITS-LŐRINCZY 1986. 169., ŐSEINKET.... 1996. (Fodor István) 181. 6. Szebecse-hát A település Győröcskei határában, nem messze a Tiszától fekszik a Szebecse-hát. Közepén egy dülőúttal átszelt domb a Szebecse-sziget. Czető András tiszabezdédi tanár és tanítványai több ízben gyűjtöttek itt nagyobb mennyiségű Árpád-kori településre utaló cserepet, melyeket a Jósa András Múzeumnak adomány­ozott 2002-ben (JAM 2002.32.1-144.): 1. Barnásszürke, kívül-belül fekete foltos, homokos anyagú, korongolt edény kihajló pereme. P: 16,5 cm (216. tábla 7.). 2. Kívül téglaszínű, szürke foltos, belül drapposszürke, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt edény kihajló pereme. Peremátmérője nem szerkeszthető ki (216. tábla 10.). 3. Kívül-belül piszkosfehér, szürke foltos, homokos anyagú, korongolt edény kihajló, kissé tagolt pereme. P: 13,2 cm (216. tábla 3.). 4. Kívül fekete, belül barnásszürke, a peremen körben fekete, homokos anyagú, korongolt, vastagabb falú edény kihajló pereme. P: 14,8 cm (216. tábla 1.). 5. Szürke, fekete foltos külső felületü, belül világos, drapposszürke, peremen körben fekete, homokos anyagú, korongolt, vastagabb falú edény kihajló pereme. P: 18,5 cm (216. tábla 9.). 6. Szürke, belső felületén drapp, peremén belül körben fekete kormos, homokos anyagú, korongolt, vastagabb falú edény kihajló pereme. P: 10,6 cm (216. tábla 2.). 7. Szürke, kívül fekete foltos, homokos anyagú, korongolt edény letöredezett peremű, íves, egy helyen benyomódott nyaktöredéke. A peremátmérő nem szerkeszthető ki (216. tábla 6.). 8. Szürke, homokos anyagú, korongolt, kissé tagolt, kihajló perem. P: 18 cm (216. tábla 11.). 9. Kívül-belül szürkésdrapp, peremén belül körben kormos, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt, kihajló perem. P: 15,5 cm (216. tábla 5.). 10. Szürke, sárga foltos, homokos anyagú, korongolt edény kihajló, kissé tagolt pereme. P: 21,4 cm (216. tábla 14.). 11. Fekete, sárga foltos, homokos anyagú, korongolt edény kihajló, kissé tagolt pereme. A perem­átmérő nem szerkeszthető ki (216. tábla 12.). 24 3 A hely meghatározása nem történt meg, a térképen nem szerepel. 216

Next

/
Oldalképek
Tartalom