Almássy Katalin – Istvánovits Eszter – Kurucz Katalin (szerk.): Aranyak a Jósa András Múzeumban / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 1. (Nyíregyháza, 1997)

IV. Aranytárgyat tartalmazó avar leletegyüttesek

IV. Aranytárgyat tartalmazó avar leletegyüttesek Az avar korszakban a megye területe, illetve annak szabolcsi része az avar településterület peremvidéke volt. A Kárpát-medencét elfoglaló avarok először a gepidák és langobárdok által megművelt belső területeket szállták meg. A gepidák által lakatlanul hagyott szabolcsi területet már kezdetben elég ritkán telepítették be. Keleti határuk a Csörsz-ároknak nevezett római sánc külső vonala - a megtelepedésre alkalmas terület határa - volt. A területnek a Kárpát-medence belső területeinél valamivel későbbi megszállására utal egyrészt az, hogy eddig nem került elő biztosan első generációsnak meghatározható temetkezés, másrészt az, hogy a több szálból összefonódott avarság minden ága képviselve van a nyírségi területen. A Jósa András Múzeum avar kori gyűjteménye döntő többségében sírleletekből áll. A VII. század első évtizedeiben megszállt területen megtaláljuk a belső-ázsiai (pl. Kótaj), a közép-ázsiai (pl. Buj) és a kelet-európai-sztyeppei (pl. Tiszavasvári-Koldusdomb) komponens 68. kép Avar temetők Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén (BÓNA 1986. VII. térkép alapján) 1. Buj, 2. Demecser, 3• Kótaj, 4. Mátészalka, 5. Nagyhalász, 6. Nagykálló, 7. Napkor, 8. Nyíregyháza, 9. Nyírtura, 10. Paszab, 11. Tiszabercel, 12. Tiszadada, 13• Tiszadob, 14. Tiszaeszlár, 15. Tiszalök, 16. Tiszanagyfalu, 17. Tiszavasvári, 18. Újfehértó, 19. Záhony 80