Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - C. TÓTH NORBERT AZ egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához

367 C. TÓTH NORBERT Az egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához

1 A Jagelló-kor kutatásával foglalkozva általában azt gondoljuk, hogy jóllehet a kor politika-, társadalom- vagy gazdaságtörténetére vonatkozóan még meglehetősen sok probléma vár feltárásra, ám az egyes magyarországi püspökségek történetével, illetve a püspökök személyével például már többé-kevésbé tisztában vagyunk. Ráadásul ezen érzésünk csak fokozódik azon egyházmegyék kapcsán, amelyek az ország török foglalástól kevésbé érintett területein fekszenek. A bő forrásadottságokkal rendelkező egyházmegyékre az egyik legjobb példa az egri püspökség, valamint maguk az egri püspökök. Ám a helyzet korántsem ilyen egyszerű, habár valóban sok forrás áll rendelkezésünkre a témában, ám ezek egy része - látszólag vagy ténylegesen - egymással is ellentétben áll. S, hogy nehezebb legyen a helyzetünk, a kutatásba olyan püspökségeket is be kell vonnunk, amelyekre létezésükön túl néha semmilyen más adattal nem rendelkezünk egy adott időszakból. Még nehezebb a kérdés megoldása, ha az nem két, hanem három vagy akár több főpapot érint egyszerre. Ugyanakkor könnyen azt mondhatná valaki, hogy a főpapok (és tisztségviselő bárók) névsora, hozzávetőleges méltóságviselésük ideje kis munkával, nem túl bonyolult módon összegyűjthető a királyi privilégiumok méltóságsorából. Igen ám, de 11. Ulászló király trónra lépésétől kezdve a méltóságsoros oklevelek száma jelentősen megfogyatkozott. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy 1493 közepéig a király nem használta kettőspecsétjét

2, ám ez után is évi átlagban csak 4-5 méltóságsoros privilégiumot bocsátottak ki.

! A korábbi időszakhoz

4 képest már ez sem mondható tekintélyesnek, de még mindig több, mint a fia uralkodása alatt kibocsátottak száma. II. Lajos király uralkodásának tíz évéből egyetlenegy méltóságsoros privilégium sem ismert, ennek magyarázata roppant egyszerű: 11. Lajos király nem vésetett kettőspecsétet

5, hanem csak titkos

6- és gyűrűspecsétet, illetve bírói pecsétet használt uralkodása során. Mindezek következtében nem marad számunkra más lehetőség, mint az egyes püspökök által kiadott oklevelek, illetve más oklevélkiadók szövegei alapján rekonstruálni az egyházmegyék főpapjainak archontológiáját. Korántsem ritka, hogy egy püspök áthelyezése az egyes püspökségek között mintegy lavinaszerű mozgást indít el. A könnyebb érthetőség kedvéért lássunk konkrét példákat: Ulászló király 1501 nyár elején a Váradi Péter halálával megüresedett kalocsai érsekség betöltése kapcsán több lépésből álló áthelyezési sorozatot - amelynek egyik célja Frangepán Gergely stallumhoz juttatása lehetett - indított, amelyet utólag a pápával is jóváhagyatott. Eszerint Geréb László erdélyi püspököt kalocsai érsekké, Kálmáncsehi Domokos váradi 1 A szerző a Magyar Tudományos Akadémia-Szegedi Tudományegyetem-Magyar Országos Levéltár Magyar Medievisztikai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. - A dolgozathoz az oklevelek összegyűjtése a CoIIectio Diplomatica Hungarica. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Internetes kiadás (DL-DF 5.1) 2009. (=DL és DF) alapján történt. 2 Neumann Tibor szíves közlése. A királyi kettőspecsét képét és leírását lásd: Megpecsételt történelem. Középkori pecsétek Esztergomból. Szerk. Hegedűs András. Esztergom, 2000. 64. 3 Neumann Tibor és saját gyűjtésem alapján. 4 Vö. Engel Pál - Magyarország világi archontológiája 1301-1457.1—II. (História Könyvtár, Kronológiák, adattárak) Bp., 1996. I. 527-565. - az 1317-1457 közötti évekből „mintegy 800 privilégiumot" gyűjtött össze, azaz - könnyen kiszámítható - átlagban évente 5-6 méltóságsorral dolgozhatott. - Horváth Richárd szíves szóbeli közlése szerint Mátyás király uralkodásának 1464-1466 közötti időszakából több mint 40, míg az 1467-1489-es évekből 65 darab méltóságsoros oklevelet gyűjtött össze, azaz ez utóbbi időszakban évente átlagban mintegy 3 méltóságsorral dolgozhatunk. 5 Szilágyi Loránd: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-1526. Turul 44. (1930) 45-83.; 50. 53. jegyzet. 6 Kumorovitz B. Lajos: A magyar királyi egyszerű- és titkospecsét használatának alakulása a középkorban. A gróf Klebersberg Kunó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve 7. (1937) 69-112.; 111. - A pecsét képét és leírását lásd Megpecsételt történelem 68.