Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Történelem - C. TÓTH NORBERT AZ egri püspöki szék betöltésének problémái 1520 és 1523 között Adatok az egri, szerémi és váci püspökök archontológiájához

368 C. TÓTH NORBERT püspököt a megüresedett erdélyi, Szatmári György királyi titkár, veszprémi püspököt az így megüresedett váradi, míg az ekképpen felszabadult veszprémi püspökségre Frangepán Gergelyt nevezte ki.

7 Hasonlóképpen idézhetünk egy 1505-ös kérelmet, amelyben Thurzó Zsigmondnak a nyitrairól az erdélyire, Szatmári Istvánnak pedig a szerémiről az így megüresedett nyitrai püspöki székre történt áthelyezésének jóváhagyását kérte Ulászló király.

8 Mint azt tudjuk, a kinevezettek mindegyike ténylegesen is elfoglalhatta új méltóságát. Ám, már csak a nagy számok törvénye alapján is, előfordulhattak olyan esetek, amikor a királyi elhatározás végrehajtása nehézségekbe ütközött. Ez viszont azzal a nem várt következménnyel járhatott valamelyik szereplő számára, hogy habár a régi püspökségéről már áthelyezték, az újat azonban még nem tudta elfoglalni. A jelen tanulmányban egy ilyen, nem mindennapi esetet kívánok a fennmaradt források segítségével felgöngyöliteni. Az egri püspökség főpásztora, Estei Hippolit 1520. szeptember 2-án vagy 3-án, egy lakomát követően Rómában életét vesztette. A pápa, X. Leó (1513-1521)

9 rögvest, már szeptember 12-én unokaöccsét, Julius/Giuliano de' Medici-t, a későbbi VII. Kelemen pápát (1523-1534)'° nevezte ki egri püspökké. Az új, pápa által kinevezett főpap egészen 1523. június 18/19-i lemondásáig - névleg - viselte a püspöki címet." Az egri püspök, Hippolit bíboros halálhíre szeptember második felében már biztosan megérkezett a királyi udvarba is. Ezzel a helyzet rövid idő alatt meglehetősen bonyolulttá vált, ugyanis 1520 nyarán a főpapok közül ketten is elhaláloztak: Beriszló Péter május 20-án a török ellen harcolva vesztette életét

1

2, míg Frangepán Gergely kalocsai érsek valamikor augusztus 7-e után'

3, de még a hónap folyamán, 24-e előtt meghalt.'

4 így immáron az egri püspöki méltósággal együtt három főpapi stallum várt betöltésre. A király a szokásoknak megfelelően alkalmas utódok után nézett. A leghamarabb és leggördülékenyebben a veszprémi püspökség betöltése sikerült. 11. Lajos király minden bizonnyal 1520. október 29-én Várdai Pált, a budai Szent Zsigmondegyház prépostját, nem mellesleg királyi kincstartót (1520-1521) nevezte ki az egyházmegye élére.'

5 Nem várt nehézségek adódtak azonban a másik két méltóság betöltése kapcsán. A kalocsai érsek halála után nem sokkal a király és tanácsa úgy döntött, hogy a királyi kancellárt, Szálkái Lászlót - nyilván nem függetlenül saját kérésétől - jelölik érseknek.'

6 Ehhez képest meglepő információval találkozunk egy 1520. szeptember 21-én kelt oklevélben, amely viszont új megvilágításba helyezheti az eseményeket. Eszerint Lajos király a mondott napon Pozsonyban kelt oklevélével nyugtatta a bácsi várnagyokat, Oroszvári Jósa Miklóst és Erdélyi Boldizsárt, hogy Gergely érsek halála után a várat tartozékaival és felszerelésével (

Castrum Bachiense simul cum omnibus suis pertinentiis ac ingeniis) neki, illetve szóbeli parancsára (ex nostra vocali propriaque commissione) átadták Szerdahelyi lmrefi Mihály allovászmesternek (magister stabuli).'

7 A mondott Mihály 1512-től tíz éven át, 1522-ig mutatható ki e tisztségben.'

8 A királyi udvart odahagyva 1521. március 19-én már a kalocsai érsekség déli központjából, a bácsi várból írt levelet Valkóvári Keserű István csongrádi ispánnak bizonyos jobbágyok ügyében.'

9 1521. október 21-én Pécsről írt a király Mihálynak, a kalocsai érsekség adminisztrátorának (administrator archiepiscopatus Colocensis) az óbudai apácák érdekében.

2

0 Hasonló szerepkörben jelenik meg 7 Az esetet idéztem: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez. Századok 143. (2009) 1455-1481.; 1462. - Az azóta felfedezett 1501. jún. 20-i méltóságsoros oklevél (DF 273 069.) fényében, mindez már tavasz végén lezajlott. 8 Fraknói Vilmos: Oklevéitár a magyar kegyúri jog történetéhez. Bp., 1899. 76. 9 Max Wilberg: Regententabeilen eine Zusammenstellung der Herrscher von Ländern aller Erdteile bis zum Beginn des 20. Jahrhunderts. Berlin, 1987. 234. 10 Uo. 234. 11 Sugár István: Az egri püspökök története. Bp., 1984. 208., 211. 12 A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai. Közzéteszi Solymosi László. Bp., 1997.17. - Életére lásd Kubinyi András: Beriszló Péter és budai szereplése. Uő.: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. (METEM könyvek) Bp., 1999.171-183. 13 DL 89 147. (in Castro nostro Zatha.) 14 Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza 1000-1526. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae XI.) Köln, 1991. 417. 15 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása. Levéltári Közlemények 75. (2004) 3-43.; 36., második kincstartóságára: uo. 26. 16 Udvardy: Kalocsai érsekek 421. - Életére lásd Kubinyi András: Szálkái László esztergomi érsek politikai szereplése. Uő.: Főpapok 147-160. 17 DL 49 827. 18 DL 22 264., 23 696. 19 DF 279 500. (Aláírásában csak lovászmesteri tisztségét tüntette fel.) 20 DL 23 590.