Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - NEUMANN TIBOR Győr és Eger között. Egy püspöki áthelyezés története
364 NEUMANN TIBOR jövedelmeiből, kevésbé tűnik valószínűnek, hiszen Ősi György számadásából arra lehet következtetni, hogy Bakócz már 1493 elején beleszólással rendelkezett tizedbérleti kérdésekbe. 6 9 Abból adódóan azonban, hogy a győri püspökség átadásáig Bakócz nem a saját familiárisait nevezte ki a püspökség élére, hanem megtartotta Orbán püspök, illetve a király embereit, valamint 1494 elejéig látszólag nem nevezett ki egri várnagyot, úgy látszik, hogy itteni ügyeit 1493 végéig még nem teljes függetlenséggel, hanem talán az uralkodó és a királyi tanács felügyelete mellett irányította. Sajnos még ennyire sem tudjuk, hogy Schneitpöck győri kormányzósága idején - ez vélhetően 1493 novemberétől (Bakócz Egerbe „költözésétől") 1495 februárjáig (Szatmári Ferenc püspöki kinevezéséig) tartott - a püspökség jövedelmei hova folytak be. Ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy Bakócz már 1493 ősze előtt is rendelkezett egri jövedelmekkel, továbbá figyelembe vesszük azt, hogy az egri és a győri püspökség irányításában az 1493. őszi országgyűlést követően egyaránt komoly változások történtek, akkor arra következtethetünk, hogy Ulászló király a rendek követelését teljesítette akkor, amikor kancellárjától az egyik püspökség jövedelmeit megvonta - a bizonyára választás elé állított Bakócz érthetően az értékesebb egri egyházmegyét tartotta meg. Az bizonyos, hogy Schneitpöck - a hozzá szóló, birtoklefoglalás, mozgósítás és adószedés tárgyában kibocsátott királyi parancslevelek alapján - az uralkodó nevében élt az ispáni hatalommal, még ha Bakócz alispánjait nem is váltotta le. Arra azonban egyelőre nem tudok biztos magyarázatot adni, miért nem találkozunk az 1494-1495. évi királyi számadáskönyvben Győrből befolyt jövedelmekkel. Az nem tűnik valószínűnek, hogy a király által megbízott világi kormányzó kinevezése ellenére e jövedelmek továbbra is Bakóczot gazdagították: ez ellen szól ugyanis, hogy visegrádi várnagyának, a Győr és Komárom megyékben birtokos Némái Kolos Lászlónak a fizetését a kancellár az egri jövedelmekből utalta ki és gyakran utasította egri adminisztrátorát, hogy intézkedjen visegrádi őrsége ellátásáról. 7 0 Egyelőre csak annyit állíthatunk biztonsággal, hogy az uralkodó győri bevételei megkerülték a királyi számadáskönyvet vezető kincstartót és helyettesét. Azt viszont már csak találgathatjuk, hogy e jövedelmeket az 1491. évi pozsonyi békeszerződésben Miksa római király javára rögzített hadikárpótlás részleteinek törlesztésére - ez még inkább megmagyarázná, miért Schneitpöcköt nevezték ki kormányzónak 7'-, vagy esetleg az 1493. szeptember 9-én bekövetkezett udbinjai vereség után rendkívül időszerű törökellenes védelmi célokra fordították. 7 2 A király uralkodása első éveiben kevés püspökség üresedett meg: 1491 végén a Gergely testvér püspök halálával megüresedett nyitrai püspökséget az uralkodó egy-két hónapon belül betöltötte diplomatája, Sánkfalvi Antal pozsonyi prépost kinevezésével. 7 3 1492 novemberében Szakolyi Jánosnak a pálos rendbe vonulásával a csanádi püspökséget a kincstartónak, Szegedi Lukács boszniai püspöknek adományozta, akinek addigi helyét Polnar Gábor kolozsmonostori apát foglalta el. 7 41495 májusában a király kedvenc bizalmasa, Farkas Bálint halálával megüresedett váradi egyházmegyét a személynök, Kálmáncsehi Domokos fehérvári prépost nyerte el. A Budán tartózkodó Antonio Bonfini részletesen beszámolt a személynök kinevezéséről: a gazdag javadalomért sokan versengtek, de Domokos jelentős érdemeiért az uralkodó a királyi tanácsban május 20-án ünnepélyesen őt nevezte ki, részint saját elhatározásából, részint az egri és a pécsi püspök (Bakócz kancellár és Ernuszt Zsigmond kincstartó), illetve Jan z Selnberka cseh főkancellár - akiknek a szava az uralkodónál 69 Legalábbis erre utalhat az, hogy Apc 1493. évi tizedének bérletét Ráskai Balázs, Tolcsva tizedeinek felét Szatmári György „habuit ... a domino reverendissimo", míg Ernődön és Liszkán a püspöknek szedték a tizedeket. Zelena Gergely Szikszó tizedéért egy 200 forint értékű cobolyprémet adott Bakócznak. Kandra: Bakócs-codex 334-336. E tizedbérletekről vélhetően 1493 elején született döntés. 70 Kandra: Bakocs-kódex 366., 396., 413., 416., 444. 71 Azt éppenséggel tudjuk, hogy 1493. novemberben a magyar uralkodótól Bécsbe nagy mennyiségű szarvasmarha érkezett az adósság törlesztésére. Ugyanakkor az 1494-1495. évi számadáskönyvben is találunk egy erre utaló, 1494. évi bejegyzést, ami kérdésessé teszi, hogy az adósságrendezés a kincstartó jogkörétől függetlenül, győri jövedelmekből történt. Az adósságrendezésre I. Neumann: Békekötés Pozsonyban - országgyűlés Budán (Második közlemény, s. a.) 72 Az üresedésben lévő egyházi javadalmak jövedelmeinek ilyetén felhasználása nem számított különlegesnek. II. Lajos király korából hoz erre példákat C. Tóth Norbert e kötetben olvasható írása. 73 Lásd Neumann: Békekötés Pozsonyban i. m., Második közlemény (sajtó alatt). 74 Lukács csanádi püspöki kinevezése: 1492. [talán nov. 30. — csonka oklevel]: DF 256 840. — Varadi Peter kalocsai érsek 1493. jan. 10-i levelét Polnar Antalnak, a boszniai püspök kormányzójának címzi: DF 290 345. (fol. 328.)
