Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - NEUMANN TIBOR Győr és Eger között. Egy püspöki áthelyezés története
GYŐR ÉS EGER KÖZÖTT. EGY PÜSPÖKI ÁTHELYEZÉS TÖRTÉNETE 365 ekkoriban a legtöbbet nyomta a latban - javaslatára. Az uralkodó az így felszabadult fehérvári prépostság élére Frangepán Gergelyt jelölte ki. 7 5 Ezekben az esetekben nem számolhatunk huzamosabb ideig tartó széküresedésekkel: Domokos már augusztusban - a György-nap nyolcadától (május i.) kezdődő bírói ülésszak levezénylését követően, ami igényelte budai jelenlétét - birtokba vette püspökségét. 7 6 Az egri és a győri püspökségen kívül egy esetben tudunk arról, hogy az uralkodó hosszabb időre nem nevezett ki egy egyházmegye élére püspököt: 1494. április 5-én elhunyt Fodor István személynök, szerémi püspök, akinek az utódját - egyik diplomatája, Bocskai Miklós személyében - a király csak öt évvel később, 1499-ben nevezte ki. 7 7 A szerény jövedelmet hajtó püspökség 7 8 bevételeit talán a határvédelemre fordította az udvar. 7 9 Mindebből jól látható, hogy az uralkodó - élve főkegyúri jogával - minden esetben legfontosabb tisztségviselőit és bizalmasait, valamint diplomatáit jutalmazta a megüresedett püspökségekkel vagy azok jövedelmeivel, amivel bizonyára nem csak feléjük fennálló tartozásait igyekezett rendezni, hanem saját hatalmi pozícióit is jelentősen megerősítette, hiszen a kancellár, illetve az aktuális kincstartó és személynök a mindennapi kormányzatot irányító szűkebb királyi tanács vezetői és oszlopos tagjai voltak. Bakócz egri áthelyezése, mint láttuk, végső soron nem csak tőle szorosan függő testvérét juttatta püspöki címhez, hanem fellendítette a később nagyhatalmúvá váló Szatmári György pályafutását, egyszersmind fontos változást hozott Ulászló kormányzatában is. Szatmári - a szakirodalom gyakori állítása ellenére - aligha a Thurzó családdal fennálló rokonsága révén jutott be a királyi kancelláriába, hiszen bizonyára éppen ő volt az, aki - már királyi titkárként - elérte Thurzó Zsigmond 1500. évi „másodtitkári" kinevezését. 8 0 A kassai polgár Szatmári, amióta csak hivatali előmenetelét ismerjük, mindvégig Bakócz környezetében tűnik fel: 1492 végén a királyi kancellária jegyzőjeként találkozunk vele, de vélhetően már ekkor is és egészen 1495. februári titkári kinevezéséig a „nagyobbik kancellária pecsétőre" tisztségét viselte, ami azt jelentette, hogy ő pecsételt a Bakóczra bízott titkos- és kettőspecséttel. 8 1 Bakócz öccse, Ferenc budai prépost és Szatmári György titkársága között jelentős különbség figyelhető meg: előbbi kizárólag az uralkodóhoz beadott kérvények intézését végezte, és mint ilyen - „királyi" titkári (secretarius regius) címe ellenére - nem kötődött szoros szálakkal az uralkodóhoz: kizárólag testvérét, a kancellárt tehermentesítette. 8 2 Nincs arról tudomásunk, hogy az uralkodó gyűrűspecsétjét - amelyet Európa75 „lnterea Valentino Varadiensi antistite ... extincto multisque sese in eius locum contendentibus rex in senatu Dominicum presulem Albensem singularibus virtutibus eius ac rebus ... pro republica bene gestis expositis maga senatus et populi voluntate XIII. Kai. lunias episcopum Varadiensem pronunciavit cum sua erga ilium voluntate adductus, tum maximé studio Agriensis et Quinqueecclesiensis antistitis et loannis Bohemie canceüarii. qui principem turn locum apud se auctoritate et gratia obtinebant; in Albensis autem locum Georgium [helyesen: Gregorium] Frangepanum declaravit ..." Bonfini V. V. 71. - A Bonfini által megadott dátum jónak tűnik: 1495. ápr. 26-án Domokos még prépost {DF 283 016.), egy jún. 6-i méltóságsor viszont már választott püspöknek nevezi (DL 11 709.). 76 A személynök július végén indult el Budáról Váradra, 1. Neumann: Királyi aláírás 41. (73. jegyzet) 77 Halálának dátumát Bonfini V. ül. 145. adja meg, aki később (V. IV. 113.) azt is közli, hogy István halála után nem sokkal Újlaki Lőrinc feldúlta a szerémi püspökség három erősségét. A püspök halálhírét egy ápr. 8-án, Budáról menesztett küldöncnek kellett elvinnie a Lőcsén tartózkodó királyhoz: Engel: Geschichte 91. - Egy ápr. 28-i méltóságsor a püspökséget már üresedésben lévőnek írja (DL 8933.). - A szerémi püspökség 1498. dec. 4-én még üresedésben van (DF 248 088. - az adatot C. Tóth Norbertnek köszönöm), Bocskai Miklóst viszont már 1499. ápr. 29-én megerősíti a pápa a püspökségben: Eubei II. 238. 78 A középkori magyar egyházmegyék jövedelmeire 1. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest, 2007-. 172., A Pécsi Egyházmegye Története 1. A középkor évszázadai (1009-1543). Szerk. Fedeles Tamás-Sarbak Gábor-Sümegi József. Pécs, 2009. 446-451. (Az idézett rész szerzője Fedeles Tamás.) 79 Az 1494-1495. évi királyi számadáskönyv 1494 augusztusában egy capitaneus episcopatus Sirmiensis nevű tisztségviselőt említ, Mihály deák személyében: Engel: Geschichte 93. 80 A Thurzó-kapcsolatra 1. Tóth-Szabó: Szatmári 20. - Vö. Fedeles Tamás összefoglalásával: Szatmári György (1457-1524) Életrajzi vázlat. In: Emlékkötet Szatmári György tiszteletére. (Egyháztörténeti tanulmányok 111.) Budapest-Pécs, 2007. 9. Inkább Bakócz szerepét hangsúlyozza ugyanő: A Pécsi Egyházmegye története I. 137. - Thurzó Zsigmond titkárságára 1. Bónis: Jogtudó 316., illetve C. Tóth Norbert: Az 1501. évi tolnai országgyűlés. Adatok a királyi adminisztráció működéséhez. Századok 143. (2009) 1472-1476. 81 Neumann: Királyi aláírás 44. 82 Megjegyzem, Szatmári Ferenc már Mátyás uralkodásának a végén, Bakóczcal együtt királyi titkár volt. Érdekes, hogy 1491-1492. évi relációs
