Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt
386 TRINGLI ISTVÁN 1418-ban a Zsigmond kíséretében Konstanzban tartózkodó Perényi Péter búcsúengedélyt kért pataki, újhelyi, szinai és perényi egyházai számára. Mindhárom újhelyi egyház, a plébánia, a pálos és az ágostonos templom látogatói búcsúban részesültek. 5 9 Amikor 1499-ben a Pálóciak megosztoztak az uradalmon, felosztották a pataki és az újhelyi egyházak patronátusi jogát is. 6° E két parochiális egyház említése, miként korábban csupán a pataki plébániáé, valószínűleg egyet jelentett az egész uradalom összes egyházával. A plébániatemplom a város közepén, a piacon állt, kb. a mai plébániatemplom helyén, azonban a mostani templomtól eltérően szentélye valószínűleg kelet felé nézett. Az itteni klerikusok ellátását szolgálták a templomban levő oltárokhoz - ezek egy része valószínűleg kápolna volt - tartozó javadalmak. 1411-ben biztosan több pap szolgált Újhelyen, 1468-ban pedig már két oltárigazgatóról tudunk. A plébánia ismert középkori oltárai említéseik éve szerint így következnek: Zsófia (1468), Szentháromság (1468), angyalok (1506), mindenszentek (1526), Krisztus teste (1527). 6 1 A plébános háza a templom közelében volt, ugyanott, ahol ma is áll a parókia. 1468-ban - miként az ország más részein is - a plébános házának tornácán folyt egy szentszéki per, itt állították ki az erről készült közjegyzői oklevelet is. 6 21479-ben több újhelyi káplán szolgált a plébános mellett, 1477-ben említik először az itteni iskolamestert, 1500-ban két újhelyi pap iratkozott be a római Szentlélek társulatba. 6' Az oltárigazgatóknak saját házuk volt, amihez szőlők, szántók, kaszálók tartoztak, ezeket az 1550-es években szekularizálta Perényi Gábor. Megvárta, hogy az oltárigazgatók meghaljanak, ezután a földesúrra visszaszállott jószágnak nyilvánította a javadalmakat és az egykori papi kiváltságok fenntartásával együtt familiárisainak adta. Más oltárjavadalmak mellett így adományozott el többek között 1559-ben egy, a Krisztus teste oltár igazgatójának halálával megüresedett szőlőt. 6 4 Oltárjavadalomnak nevezzük azokat az ingó és ingatlan vagyonokat, amelyekből egy oltár felállítását és az ott végzendő szolgálatot finanszírozták. Az ország északi területein, ott ahol már nem lehet szőlőművelést folytatni, fekvő városok az újkor hajnalán a Hegyaljáról, részben a hozzájuk közel eső Újhelyről szerezték be a bort. Bártfa és Újhely kapcsolatai különösen jelentősek voltak. A bártfaiak kezdetben csak bort vettek a Sátor-hegy alján fekvő városból, később szőlőket is vásároltak. 6 5 Az Újhelyen szőlőt műveltető bártfai polgárok 1506-ban a plébániatemplomban az angyalok tiszteletére szentelt oltárt emeltettek. Fennmaradt az oltár alapítólevele, ennek segítségével általában is rekonstruálhatjuk az oltárjavadalmak alapítását. A bártfaiak - minden bizonnyal többszöri előzetes megbeszélés után - küldöttséget indítottak az újhelyi városi tanácshoz, és előadták tervüket az oltár alapításáról. A tanács elfogadta az ötletet, és hozzájárult az oltár alapításához. A bártfaiak három olyan újhelyi szőlőt ajánlottak fel az oltár fenntartására, amelyet korábban bártfai polgárok birtokoltak. Az alapítványt az újhelyi tanács két további szőlővel egészítette ki, ezek egyike egy meghalt papé, másika pedig egy özvegyasszonyé volt. Nem tudjuk, hogy e szőlőket a két város tanácsa hogyan szerezte meg tulajdonosaiktól, elképzelhető, hogy egykori birtokosaik eleve e kegyes célra adományozták őket. Az oklevél kiállításakor volt már az oltárnak papja, azaz 59 A kérvény az összes egyházat az egri egyházmegyében fekvőnek nevezte: „ecclesias B. Marie V., S. Agathe, S. Michaelis, S. Nicolai, S. Johannis, S. Dominici de Pathak, S. Egidii, S. Emerici et S. Marie V. de Wyhel, S. Nicolai in Sina, S. Georgii de Poron omnes Agr. D. in suis possessionibus sitas et a suis maioribus fundatas" - Lukcsics I. 49. 60 „necnon medietatis iurium patronatarum ecclesiarum parochialium in dictis opidi Wyhei et Pathak fundatarum" - DF 211 210. Az oklevél nagyjelentőségű Patak korai története szempontjából, felsorolja ugyanis a Pálóciak összes pataki kúriáját, azonban számos helyen nagyon fakult, fényképen kiolvashatatlan. 61 Viros ecclesiasticos - írta egy 141 l-es oklevél. Károlyi 1. 577. Az oltárok említései: DL 8797.; Tóth Krisztina: Sátoraljaújhely középkori történetére vonatkozó oklevelek Széphalom 15 (2005) (a továbbiakban: Tóth: Sátoraljaújhely) 21. sz.; DL 82 732.; Sárospatak és Újhely történelméhez 1527-1578. Közli: Kemény Lajos. Adalékok Zemplén vármegye Történetéhez 16. (1901) 206-208. 62 „in curia seu in ambitu domus honorabilis domini Sebastiani de Wyhel plebani diocesis Strigoniensis" - 1468. DL 8797. Az ambitus a közjegyzői oklevelek kiállításának szokásos helye volt. Csukovits Enikő: A középkori írástudók „munkaideje". Levéltári Közlemények 63. (1992) 12. 63 „capellanorum ecclesie beati Emerici in Wyhel fundate" - DL 18 299.; „Dyonisio de Strigonio arcium liberalium [bacjhalarium protunc rectore scolarium in opido Wyhel" - DL 18 005. (Bándi: Pálos oklevelek 74. sz.); „Simon et Georgius presbyteri de Wyleh Agriensis diocesis" - Mon. Vat. Liber confraternitatis Sancti Spiritus de Űrbe, 1446-1523. Series prima. Tomus quintus. Budapest 2000. 2 132. 64 MOL E 148 Neoregestrata acta (a továbbiakban:) NRA 752-50., 295-41., U et C 40-35. 65 Gecsényi Lajos: Bártfa város szőlőgazdálkodása 1485-1563. Agrártörténeti Szemle 8. (1966) 471.; Uő: Városi és polgári szőlőbirtokok és borkereskedelem a Hegyalján a XV-XV1. század fordulóján. Agrártörténeti Szemle 14. (1972) 345.; Fügedi Erik: A bártfai XVI. század eleji bor-és lókivitel néhány kérdése. Agrártörténeti Szemle 14. (1972) 55.
