Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt
SÁTORALJAÚJHELY EGYHÁZAI A REFORMÁCIÓ ELŐTT 381 1312-ben újra súlyos harcok dúltak a vidéken. A király ellen fellázadt Amadé nádor fiai a pataki ispánságra és 1. Károlynak a környéken birtokos híveire támadtak. Céljuk elsősorban az uradalom központja, Patak volt, ami ellen tavasszal indítottak támadást. A várost nem tudták bevenni, de a környéket feldúlták. A lázadók zsákmánnyal visszatérő hadait a király szolgálatában álló Petenye fia Péter és a Baksa-rokonság néhány tagja támadta meg. 2 8 Pár évvel később egy újabb lázadás célpontja lett az uradalom. 1314 második vagy 1315 első felében az Ákos nemzetségbeli István nádor fiainak csapata Csák Máté harcosainak segítségével felgyújtotta Sárospatakot. 2 91316 végén Petenye fia Péter zempléni ispán lázadt fel a király ellen. E lázadás hadi eseményeit azonban nem ismerjük. 5 0 Az 1312-1316 közti harcok valószínűleg Sátoraljaújhelyt is érintették, de erről a források nem szólnak. Az újhelyi plébánia valószínűleg a város alapításakor jött létre, az újhelyi anyaegyház azonban nem volt teljesen független intézmény. A pataki plébános 1261 után többféle joghatóságot gyakorolt az újhelyi plébánia fölött. Ezt hét jelenség bizonyítja. 1.) Az újhelyi birtokügyeket - legalábbis az egyházakat érintőket - 1336-ig a pataki plébános előtt foglalták írásba. 5 1 2.) A pataki plébánosok szedték be az újhelyi tizedeket, mi több, valószínűleg a reformációig az egész pataki uradalomban ők szedték a tizedet. 1310-ben a pataki plébános oklevélben biztosította a Szent Egyed kolostort - a későbbi pálosokat - arról, hogy a Ronyván túli (ultra fluvium Ronua) tizedekből, akárcsak elődei, ő is megadja a nekik járó hetven kepét. 1515-ben megint az újhelyi pálosok kaptak engedményt a pataki plébánostól: Rojcsai István egri kanonok, pataki plébános élete tartamára mentesítette a pálosokat az újhelyi Esztáván és Feketehegyen valamint Toronyán levő szőleik és összes szántóik után fizetendő tizedek alól. Az Esztáva sajátos helyzetű szőlőhegy volt: részben Patakhoz, részben pedig Újhelyhez tartozott. A tized alól mentesített szőlő ugyan a pataki részen feküdt, ahol természetes, hogy a pataki plébános rendelkezett a dézsmák fölött, Feketehegy azonban Sátoraljaújhely egyik szőlőhegye volt, Toronya pedig - ami alatt a pataki uradalomhoz tartozó Kistoronyát kell érteni - Újhellyel határos külön falu volt. A Hegyalján természetesen a bortized volt a legjelentősebb bevétel. 1567-ben Perényi Gábor magva szakadtával kihalt a Perényi család nádori ága, és a pataki jószágok néhány esztendőre a kamara kezére kerültek. Az ekkor elkészített urbáriumban feljegyezték, hogy Újhely város bordézsmája régen a pataki plébánost illette, a reformáció után azonban azt a földesúr maga szedte be. 5 2 3-4.) A pataki plébános a két újhelyi kolostor közti perben delegált szentszéki bíró volt, egy újhelyi egyházi ügyben pedig felperesként járt el. 5-6.) Kisebb egyházi ügyekben a földesúr őt bízta meg a per elintézésével, és máskor is bíráskodott újhelyi egyházi ügyben. 7.) Az újhelyi plébánost a 14. század folyamán több alkalommal a pataki plébános vikáriusának nevezték. 5 5 hurcolására a történtek után két generációval még emlékezhettek, ezeket az eseményeket éppen azért írták le, hogy az egész oklevelet hitelessé tegyék. Az oklevél kritikájára: Zsoldos Attila: Két hamis oklevélről. Történelmi Szemle (41) 1999. Az 1285-ös tatár betörésre: Pauler II. 385. és Székely György: Egy elfelejtett rettegés: a második tatárjárás a magyar történeti hagyományban és az egyetemes összefüggésekben. Századok 122. (1988) 52-86. 28 RDES 1. 978., 1059., II. 1022. Az események rekonstrukciója: Kristó Gyula: A rozgonyi csata (Sorsdöntő történelmi napok 3.) Bp. 1978. 69.; Engel Pál: Az ország újraegyesítése. 1. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310-1323) Századok 122. (1988) (a továbbiakban: Engel: I. Károly) 332. 29 A Perényi család levéltára 1222-1526. Közzéteszi: Tringli István. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 44.) Budapest, 2008. (a továbbiakban: Perényi) 25. sz.; Engel: 1. Károly 336., 357. 30 Engel: I. Károly 342. 31 Öt ilyen, a pataki plébános által kibocsátott oklevél maradt ránk, az első 1307-ben, az utolsó 1336-ban kelt, 1349-től kezdve már Újhely városa állította ki az okleveleket. Az 1336-os oklevél talán már az átmenetet jelzi: az újhelyi plébános neve alatt kelt, aki azonban a pataki plébános helynökeként (vicarius) végezte az írásba foglalást. Bándi Zsuzsanna: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei (regeszták) Borsodi Levéltári Évkönyv 1. (1977) (a továbbiakban: Bándi: Pálos oklevelek) 1., 3., 6-7. sz. A kérdés részletes kifejtése: Gulyás: Mezővárosi önkormányzat 2008. 130. 32 A Ronyván túli tizedekre: AO I. 206. Az 1515-ös ügy és előzménye: DL 19 715., 22 709-22 710. (Bándi: Pálos oklevelek 78., 89-90. sz.) - „Decima vinorum antiquitus pertinebat ad plebanatum Patakyensem, nunc autem tam decimam, quam nonam dominus terrestris vita sua durante percipiebat. Quarta ex his decimis proveniebat olim plebano Wyheliensi". - Magyar Országos Levéltár, E 156 Urbaria et conscriptiones (a továbbiakban: U et C) 40-35. 33 A delegált bíróságra: AO IL 157., felperes 1411-ben: Codex diplomaticus comitum Károlyi de Nagy-Károly. A nagykárolyi gróf Károlyi-család oklevéltára 1-V. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. Budapest, 1882-1897. (a továbbiakban: Károlyi) 1. 576., 1419-ben Perényi László az újhelyi pálosok egy régi ügyében őt rendeli ki bírónak: DL 10 872. ( Bándi: Pálos oklevelek 47. sz.), egyéb egyházi bíróságára: Bándi: Pálos oklevelek 75. sz., a vikáriust tisztre 1336-ból: AO 111. 265., 1351-ből: DL 4164. (Bándi: Pálos oklevelek 13. sz.)
