Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt
382 TRINGLI ISTVÁN A pataki plébániának különleges jogai voltak. Földrajzilag ugyan az egri püspökség területén feküdt, jogilag azonban - ún. lelki ügyekben - az esztergomi érsek alá tartozó, kiváltságolt, az egri püspök fennhatósága alól kivett, exempt plébánia volt. 1411-ben Kakas Miklós pataki plébános beperelte az újhelyi várnagyot az esztergomi szentszéki bíróság előtt. A bíró a pataki plébános neve mellé oda tette, hogy egyházi ügyekben Esztergom iurisdictiója alá tartozik (iurisdicionis spirituális Strigoniensis). ! 4 Erre már csak azért is szükség volt, mert ezzel indokolták meg az esztergomi szentszék illetékességét. Ekkor azonban a pataki egyház kivételezett jogai már több évszázados múltra tekintettek vissza. A pataki plébánia exemptióját először 1284-ben említették, amikor felsorolták az egri püspökség területén fekvő mind az öt exempt egyházat: Beregszász, Lampértszásza, Asszonyságszőlős, Patak plébániákat és a premontrei kanonokok rendjének jászói rendházát/ 5 Újhelyről e felsorolás még nem szólt, ennek ellenére a város területét exemptnek tekintették. Ezt az az oklevél bizonyítja, amelyik a később a pálos rendhez tartozó sátoraljaújhelyi remetéket 1281-ben „a Sátoralján élő esztergomi egyházmegyei remetéknek" (fratribus heremitis Strigoniensis diocesis in Saturalia commorantibus) nevezte/ 6 Az idézett irat szó szerinti értelmezve csak a remeték exemptiójáról beszél, a későbbi pálosok azonban nem tartoztak az esztergomi érsek joghatósága alá, az ágostonos remetéket is csak később, 1289-ben vették ki a püspökök joghatósága alól/ 7 A remeték exempt jogukat minden bizonnyal a város egyházának jogaira alapozhatták, az pedig a pataki plébániának, mint az újhelyi egyház anyaegyházának exempt jogából fejlődött ki. A fejlődést úgy rekonstruálhatjuk, hogy a pataki ispánság egész területe kezdetben egyetlen plébánia, a pataki alá tartozott. Ez az anyaegyház ki volt véve az egri püspök joghatósága alól, mert egy királyi egyházból fejlődött ki. A német párhuzamokra támaszkodó magyar történeti kutatás az ilyen egyházakat királyi kápolnáknak nevezi/ 8 Az ispánság összes többi templomos helye a pataki plébánia kápolnája volt. A város alapítása előtt Sátoraljaújhely teljes területe a pataki plébániához tartozott, ha volt is itt korábban egyházas település, az a pataki plébánia leányegyháza lehetett csak. 1261 után azonban az ispánság területe immáron két plébánia: a pataki és az újhelyi között oszlott meg. Amikor 1284-ben csak Patakot nevezték a püspöki joghatóság alól kivett, az esztergomi egyház alá rendelt plébániának, abba beleértették az egykori pataki plébánia teljes területét, azaz a város alapításával létrehozott újhelyi plébániáét is. A pataki egyház egykori plébánia-jogának egy része megmaradt az újhelyi egyház területe fölött, de idővel az újhelyi plébániát is exemptnek kezdték tekinteni. Ez nem sértette az egri püspök joghatóságát, hiszen Egerből nézve semmi sem változott: a pataki ispánság, majd az uradalom - ugyanúgy, mint eddig - nem tartozott a püspökség alá, csakhogy ugyanaz a terület immáron nem egy, hanem két plébánia között oszlott meg. Az újhelyi egyház exemptté válásához három tényező kellett: az egyház plébániai rangra emelése, a település városi állapota és az, hogy a város megmaradjon a pataki ispánság majd a pataki uradalom kebelében. Mivel mindhárom feltétel teljesült, ezért Újhelyt is elismerték exempt egyháznak. A három feltétel szorosan összefüggött egymással. Újhely azért lett plébánia, mert királyi várost alapítottak területén. A 14. század közepén pedig a szokásjog azt tartotta, hogy a szabad és királyi városok plébánosai ki vannak véve a megyés34 Az újhelyi várnagy iurisdictiója az oklevél sérültsége miatt nem olvasható ki. Károlyi I. 576. 35 „saivo iure ecclesie nostre, videlicet plebaniis Beregzaza, Luprethzaza et Azunsagzeuleus, item Potook et una ecclesia collegiata Yazou nominatis, que in dyocesi Agriensi dinoscuntur esse situate et fundate et in omnibus iurisdictionibus suis ad ecclesiam nostram pertinere." - Árpád-kori oklevelek a Heves megyei levéltárban. Válogatta: Kondomé Lárkóczki Erzsébet (A Heves Megyei Levéltár Forráskiadványai 4.) Eger, 1997. 63. 36 Hazai Oklevéltár 1234-1536. Kiadja a Magyar Történelmi Társulat. Szerk. Nagy Imre-Deák Farkas-Nagy Gyula. Bp. 1879. (a továbbiakban: HOkl) 92. Az oklevél levéltári provenienciája bizonyítja, hogy a későbbi pálos remetékről van szó, ugyanis az újhelyi pálos kolostor iratai között maradt fenn. DL 1592. (Acta Paulinorum, Újhely.) 37 IV. Bélának a lampértszászi vendégek részére kiállított kiváltságlevele hasonló módon fogalmazta meg az exemptiót. Ott szintén az egri egyházmegyében fekvő plébániáról a következőt állapította meg a király: „ecclesia vero eorum ad archiepiscopatum Strigoniensem contineatur ..." Fejér IV/1. 456. (RA 867. sz.) Jankovich Miklós: Buda-környék plébániáinak középkori kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Budapest Régiségei 19. (1959) (a továbbiakban: Jankovich: Királyi kápolnák) 72. Ezt a jogállást pár évtizeddel később a pápai okleveles gyakorlatot követő pápai adószedői írnokok röviden így fogalmazták meg: „subsunt archiepiscopo [Buda-Szent Péter-külváros], est archiepiscopi [Örs, Sasad], sunt Strigoniensis [Dömös], est dyocesis Strigoniensis [Zobor]." Monumenta Vaticana históriám regni Hungáriáé illustrantia. Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Series prima. Tomus primus. Vatikáni Magyar Okirattár. Első sorozat. Első kötet. Budapestini 2000/ (a továbbiakban: Mon. Vat.) 1/1. 182., 198., 203. 38 Jankovich: Királyi kápolnák 61.
