Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

VÁRKUTATÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 195 részén keresett „Castrum de terra" Magyar Kálmán szerint korai nemzetségi központ lett volna. Az utóbbi kutató az itteni Árpád-kori templomegyüttes általa végzett feltárása kapcsán azonban csupán egy 19. századi felmérés alapján tudott rajzban rekonstruálni egy, a monostort körülvevő, már nyomaiban is alig mutatkozó sáncrendszert, ez utóbbi kifejezett ásatására nem volt lehetősége.

6' Németh Péter az 1980-90-es években még úgy vélte, hogy itt egy fejedelmi-hercegi udvarhelyet kell keresnünk, s a Magyar Kálmán által feltárt első templom talán épp László herceghez lenne köthető.

6

2 Velük szemben ugyanakkor Bóna István az itt feltételezett hatalmas, 500 x 300 m-es kiterjedésű erősséget példa nélkülinek tartotta az adott korszakban, s a közzétett adatok alapján azt az álláspontot fogalmazta meg, miszerint „a régészeti realitás azt parancsolja, hogy a feltárt leleteket és épületmaradványokat a Gutkeled nemmel, az elpusztult földsáncokat pedig a későbronzkorral kapcsoljuk össze."

6' Talán nem teljesen független ez utóbbi megállapítástól, újabban Németh Péter már teljesen kétségbe is vonta egy itt állt erődítés létét. Véleménye szerint a helynév keletkezése az Ecsedi-lápból kiemelkedő dombon állt nemzetségi monostor várszerű megjelenésével is magyarázható, egy őskori földvár régészeti bizonyítékairól nem volt tudomása.

6

4 Őskori erődítések középkori felhasználása ugyanakkor nem volt egyedi eset sem a vizsgált területen, sem másutt a Kárpát-medencében. Jósa András említett munkái mellett erre utal Bóna István bevezető régészeti tanulmánya is az 1986-87-ben napvilágot látott kétkötetes megyei műemléki topográfiában. Itt közel tíz, módszeres ásatásokkal ugyan még nem vizsgált, de szinte kivétel nélkül vizekkel körülvett szigeteken épített, egykor bizonyára „földsáncokkal-paliszádokkal védett" bronzkori várat (Beszterec-Földvár, Demecser-Tündérvár, Kisvárda-vár, Laskod, Nyírkarász, Nyírpazony-Várhegy

6', Pócspetri-Ercsivár, feltételesen Tiszadob és Tuzsér) sorolt fel.

6

6 Ugyanitt, mint már említettük, Németh Péter foglalta össze a megye Árpád-kori történetére vonatkozó adatokat, Kisvárdát - bár ezt alátámasztó régészeti bizonyítékokat, mint erre Éri István ásatásai kapcsán már utaltunk, nem tudott felsorakoztatni - neve alapján az egykori Borsova vármegye államszervezés kori központjaként értékelve.

6

7 Itt kell megemlékeznünk egy másik korai ispánsági központ azonosításának kérdéséről is. Németh Péter 2002-ben fejtette ki azt az álláspontját, miszerint Szatmár vára csak a 12. század közepén épülhetett fel, s így a korai várispánság központja minden bizonnyal a Szamos menti Becs (ma Szamosbecs) csupán egyszer, 1364-ben említett királyi várával lenne azonosítható. Sajnos ennek, a szerző által „földvárként", azaz fa-föld szerkezetű építményként értékelt erősségnek a helye sem ismert, véleménye szerint nem kizárt, hogy már elmosta a folyó, esetleg az Erge-patak mellett állt egykor, ahol később egy kastély-helyet (locus castelli) is említenek.

6

8 A műemléki topográfia számára egyébként Balogh István készítette el a késő középkor és a kora újkor történeti összefoglalását. Ennek során a várépítészet ugyan nem kapott kitüntetett figyelmet, de a szerző többek között foglalkozott Kisvárda várával és az 1334-ben kelt építési engedély alapján emelt s a kora újkorban fontos stratégiai szerepet betöltött, monografikusán máig feldolgozatlan Ecseddel. Sorra vette Gelénes, Ibrány, Matolcs és Rozsály középkori, részben azonban még a korai újkorban is tovább élő castellumait, azaz kastélyait, 61 Magyar Kálmán: Nagyecsed-Sárvár nemzetségi központ kutatása (1975-1977). In: Communicationes Archaeologicae Hungáriáé 1984. 147-178., lásd még uő.: A nagyecsedi Sárvár története és régészeti kutatása 1. In: Szabolcs-Szatmári Szemle 13. (1977) 1. 61-74., bevezetőjében különböző korai várrendszerekkel kapcsolatos feltevésekkel. 62 Németh 1986 122., 127., Németh 1993.151. 63 Bóna István: Az Árpádok korai várairól. Debrecen, 1998. 42. 64 Németh Péter: Szatmár vára. In: Thesaurus solemnis. Balogh István köszöntése. (Szerk.: Kujbusné Mecsei Éva) Debrecen-Nyíregyháza, 2002. 43-48., továbbá Németh 2008. XXXlll., 259. 65 A lelőhely Nyírtura és Oros határában fekvőként is szerepel, lásd munkánk 7. és 85. jegyzeteit. 66 Bóna István: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei 1. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 1. (Szerk.: Entz Géza) 1986. 34. , lásd e kérdéshez később uő.: A honfoglalás előtti kultúrák és népek. In:. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. Nyíregyháza, 1993. 63-138. 67 Németh 1986. 116. - Ezt a szerepkörét még Szent István uralkodása idején az újonnan épített Borsova vára vette volna át: Németh Péter: Borsova határmegye természeti földrajza. In: Jósa András Múzeum Évkönyve Xll-XIV. 1972. 45-54., Németh Péter: Borsova határmegye kialakulása. Kisvárda, 1975. 5., lásd még Németh 1993.142. 68 Németh 2002. 46-47., Németh 2008. XXlll-XXXV. 26.