Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
196 FELD ISTVÁN szólt a Bátoriak nyírbátori kúriáiról tanúskodó okleveles forrásokról. Részletesen tárgyalta a török hódoltság korának erődítés- és kastélyépítkezéseire (Szalka, Atya, Kálló) vonatkozó adatokat is. 6 9 A kötet szerkesztője, a művészettörténeti összefoglalást is jegyző Entz Géza szintén számba vette az egyes várakra vonatkozó írott forrásokat. Baloghoz hasonlóan ő is említette a Kállayak Kérsemjénben (illetve Panyola és Kér között) keresett, 1280 után építeni kezdett erősségét, melyhez követ és meszet a Szamoson szállítottak, s melyet 1292 előtt már le is romboltak. 7 0 A középkori nemesi udvarházakról, a kisvárdai és a nyírbátori építkezésekről ismert adatok mellett (az utóbbi helyen először csak 1553ban említettek erősséget) ő is áttekintette a kora újkori kastélyokról rendelkezésre álló forrásokat. 71 Ez utóbbi tanulmányok - hasonlóan a korábban említett adattárakhoz és a megyetörténet újabb összefoglalásaihoz 7 2 - fontos kiindulópontját képezhetik a további kutatásoknak, de magának a két kötetnek - igen nehezen kezelhető - településenkénti topográfiai leírásai ugyanakkor csak ritkán tartalmaznak a történeti célú várkutatás szempontjából jól használható adatokat. Kivételnek ez alól talán csak Kisvárda számít, amelyről jelentősebb dokumentációs anyag is közzétételre került. 7 3 1995 és 2003 között egy újabb - s az említett „A honfoglalás- és kora Árpád-kori nemzetségfői és ispáni központok régészeti kutatása" projekthez hasonlóan sajnálatos módon ugyancsak félbemaradt várkutatási program indult a megyében. A magyar várrégészet már említett, meghatározó egyénisége, Nováki Gyula kezdte meg fiatal(abb) munkatársaival, Juan Cabelloval, Simon Zoltánnal és Vákár Tiborral 6. kép Vásárosnamény, az elpusztult kora újkori kastély romjai, Myskovszky Viktor rajza, 1860. (Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 1. Bp. 1986 után) 7. kép Szamosangyalos-Domahidy hegy, Nováki Gyula felmérése, 1996. 69 Balogh István: Szabolcs-Szatmár megye története II. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 1. (Szerk.: Entz Géza) 136., 141., 143-146., 154. A gelénesi castellum megítéléséhez lásd újabban: Horváth Richárd: Rendszertelenség a rendszerben? A késő középkori castellumok és az írott források. In: Kastélyok évszázadai, évszázadok kastélyai. (Szerk.: Feld István és Somorjay Selysette) Budapest, 2008.12-13. A 2. világháború után lebontott rozsályi kastély helyén 1972-ben végzett földmunkák során előkerült, nem dokumentált épületrészek rövid leírása és a 16. század elejére keltezett, elsősorban kályhacsempékből álló leletanyag ismertetése: Magyar Kálmán: A rozsályi reneszánsz várkastély története és régészeti emlékei. In: Szabolcs-Szatmári Szemle 1979/2.127-137 A Kálióra vonatkozó írott és képi forrásanyag korai értékelése, utalással a meglévő maradványokra: Koroknai Gyula: A kállói vár. Ín: Jósa András Múzeum Évkönyve 11. (1961). 73-89. 70 Balogh 1986. 136., Entz 1986. 187., újabban Németh 2008. 215-216. - Kevéssé valószínű, hogy a Panyolán Sőregi János által az 1931-1943 között a Tisza-parton feltárt „faszerkezetű földsánc" kapcsolatba hozható ezzel az erősséggel: lásd erre: Sőregi János: A panyolai tölgyfaépítmény három rendbeli ásatásának története. A Déri Múzeum régészeti osztálya ismeretterjesztő közleményei 5. Debrecen, 1933., Sőregi János: Előtanulmányok a panyolai tölgyfaépítményekhez. A Déri Múzeum régészeti osztálya ismeretterjesztő közleményei 6. Debrecen, 1934. 71 Entz 1986. 92-95. 72 Az utóbbiak közül kiemelendő: Németh Péter: Az Árpádoktól Mohácsig, In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája 1. Nyíregyháza, 1993. 139-160. - Itt kell még említést tennünk természetesen azokról az országos kitekintésű adattárakról is, melyek ugyancsak tartalmaznak a területünkre vonatkozó adatokat: Fügedi 1977., Engel Pál: Magyarország világi archontológiája, 1301-1457. Bp. 1996., Koppány Tibor: A középkori Magyarország kastélyai. Budapest, 1999. 73 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. (Szerk.: Entz Géza) 15-22.
