Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - SZATHMÁRY LÁSZLÓ: Hol vannak már azok az évek... Itt vannak velünk,tudásunkban, tapasztalatainkban
94 SZATHMÁRY LÁSZLÓ kertjében, a gyümölcsfák alatt jó volt dolgozni. A 19 sírós temetőben feltártunk egy, az V. századra inkább jellemző torzított koponyájú egyént, két kutyatemetkezést, és sok-sok végtagtörés révén emlékezetes vázat. 6 Azóta is foglalkoztat az Árpád előtti helyi népesség hatásainak megítélése. Mégpedig elsősorban amiatt, mert miután a X. századi, tehát a honfoglalás kori csontvázleletek términtázatának felismerését követően a késő avar korra is hasonló módszerrel 7 becsültük meg a regionális kraniológiai öveket, rájöttünk, hogy ezek mindkét időszakban meglepően hasonló képet mutattak. 8 Azt kellett tehát feltételeznünk, hogy az Árpád népét megelőző időszak népessége valamilyen fokon rokonságban lehetett honfoglalóinkkal. Korán jöttek az egyetemi oktatói évek. 1976-tól kezdődtek. Azért írom ezt le, mert igazgatóm, Németh Péter minden tekintetben lojális volt órabeosztásaimat illetően, hiszen ő is tanított a Nyíregyházi Főiskolán. Mindig tudta, hogy mikor viszem hallgatóimat ásatásokra, mikor dolgozom a különböző múzeumok, egyetemek nem éppen irigylésre méltó raktári körülményei között. Antropológiai, illetve humánbiológiai vonatkozásban megfelelő szakirodalom állt rendelkezésünkre, hála két kiváló tanáromnak (Prof. Dr. Nemeskéri Jánosnak és Prof. Dr. Kretzói Miklósnak), de a biometriai és a humánökológiai stúdiumok, majd a történeti népességek genezisének genetikai alapú összehasonlító vizsgálata mind-mind olyan jellegű kurzusok voltak, melyeknek tematikáját hangyamunkával, és személyes nemzetközi kapcsolataim révén alakíthattam ki. Az erre vonatkozó hazai szakirodalmak akkor még alig léteztek. Emellett mindig is muzeológusnak tartottam magam, a leletfeltárástól kezdve, a nyilvántartás vezetésén és kiállítások rendezésén át a történeti népességek demográfiai, anatómiai rekonstrukcióinak elvégzéséig. 9 A történeti humánökológia volt az a kutatási területem, amely szakmai berkekben leginkább meglepetést okozhatott. Részint azért, mert komolyabb kutatástörténeti előzmények nem lévén, egyrészt csak az anatómiai regionalitás felismerésének kezdetén voltunk, másrészt azért, mert a korabeli (X-Xl. századi) klimatikus viszonyokról nem voltak kellő megalapozottságú ismereteink. Jobb híján máig is a huszadik századi klimatológiai adatokat használjuk összehasonlító vizsgálatainkban, mert a rekonstruálható V1I1-X1. századi paramétereink a keskeny rétegtani pozíciók miatt bizonytalanok. Most vessünk egy pillantást a honfoglalást megelőző időszak történeti és régészeti támpontjaira. Tudjuk, hogy a késő avar korban a központi síkság peremvidékeit északon és délen feltehetően szlávok és bolgárok lakták. Keleten is szláv törzsek jelenlétével kell számolnunk. Nem tudni törzsi neveiket, de az Ungvár környéki feltárásokon magam is elemezhettem hamvasztott rítusú sírjaikat Potusnyak és Kotigorosko ásatásai révén. A Kárpát-medence nyugati részén, Pannóniában élhettek még Arnulf frankjai, Pribina szlávjai és az az avar kori túlélő „népesség", amely az Alföldön korábban többséget alkotott. 1 0 A Kárpát-medence központi síkságáról viszont alig ismerünk IX. századra keltezhető leleteket, pedig demográfiailag, történetileg feltételezhető a jelenlétük. 1 1 Sőt, manapság egyre inkább arra hajlik a szakmai közvélemény, hogy igenis, jelentős súlya volt X. századi népességtörténetünkben a helyi népességeknek. A legújabb ismereteink szerint a Nyíregyháza-Manda bokor lelőhelyen feltárt V111-1X. századi népesség minden valószínűség szerint megérte 6 Szathmáry László: A honfoglaló magyarság és a 9-10. századi idegen népek kapcsolatának kérdése egy szabolcsi feltárás előzetes eredményeinek tükrében. In: Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis, 8/A. 1980. 5-10., Szathmáry László: Anthropological Observations on Bulgaro-Hungarian Relations in the Carpathian Basin from the 9th to the 11th Centuries. Studia Turco-Hungarica, Budapest, 1981. 5. 153-162. 7 Dear, R. E.: Principal Component Missing Data Method for Multiple Regression Models System Development Corporation, Technical Report, 1959. SP86., Surfer for Windows, 6.02. 1991, Golden Software Inc., Colorado. 8 Szathmáry László: Hungarian conquerors and local populations in the Carpathian Basin. Carpathica, 13. 2001. 216-221., Holló Gábor-Szathmáry László: Avarok és magyarok. 11. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Magyar Biológiai Társaság, Budapest, 2001. 283-286., Szathmáry László - Guba Zsuzsanna: Human adaptation in the 7th-llth century. Acta Biologica Szegediensis, 46. 2002. 91-99. 9 Hatvan éves koromban magam is meglepődtem azon, hogy az Anthropologiai Közlemények 181 tanulmányomról számolt be, amelyeknek a háromnegyed része, kedvelt kutatási ambícióim szerint, a magyar honfoglalás körülményeit elemzi (Anthropologiai Közlemények: Dr. Szathmáry László. 51, 2010. 7-8.). Többségüket tanítványaimmal együtt fogalmaztam meg, valószínűleg egy „szabolcsi szakmai fertőzés" okán...Bízom abban, hogy ők e szakterületen még további hasznos eredményeket érnek el a jövőben mindannyiunk okulására. 10 Bóna István: A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. 265-373. In. Magyarország története. 1. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. (Főszerk.: Székely György)., v.o.: Kniezsa István: Magyarország népei a XI. században. Budapest, 1938., Makkay János.: A magyarság keltezése. Budapest, 1993. 11 Szathmáry 1978., Makkay 1993., Szőke Béla Miklós: A Kárpát-medence a 9. században. In: Honfoglalás és régészet. (Szerk.: Kovács László) Balassi Kiadó, Budapest, 1994. 77-84., Kristó Gyula: Hungarian history in the ninth century. Szegedi Középkorász Műhely, Szeged. 1996.