Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - SZATHMÁRY LÁSZLÓ: Hol vannak már azok az évek... Itt vannak velünk,tudásunkban, tapasztalatainkban

HOL VANNAK MÁR AZOK AZ ÉVEK.. 95 Árpád népének időszakát, hiszen egyértelműek X. századi anatómiai hasonlóságaik.'

2 A IX. századi népességtörténeti hiátus egyik feltételezése a Kaszpi-tó vízszintingadozásából indult ki", amelynek semmi köze nincs a Kárpát-medence klimatikus viszonyaihoz. Itt nem voltak szélsőségesen száraz időszakok, mert akkor nem kalandoztak volna elődeink az Alföld síkságain át a Bécsi-medencéig, megvívva harcaikat, megitatva lovaikat több alkalommal a morvák oldalán a frankok ellen, és viszont. Tehát jól ismerték az Alföld sík vidékeit, folyóit, gázlóit, legelőit. Ezek voltak a Kárpátokon kívülről induló kalandozások, amelyek később már innen, a Kárpátokon belülről indultak nyugatra 955-ig, majd később Bizánc felé. De hogyan vélekedhetünk az alapnépességről, ha nem tudjuk kimutatni nyomait csontvázleleteiken keresztül, hiszen a fent említett momentumokon kívül meglehetősen kevésnek tűnik a IX. századra keltezett sírok, leletek száma. Mint arra korábban utaltam, ez nem egészen így van.'

4 Úgy vélem, hogy kutató régészeink, történészeink egy része a késő avar kori temetők megítélésekor inkább a „biztonságosabb" Vili. századi datálást választotta, nem vállalva annak kockázatát, hogy az esetleg IX. századra is keltezhető temetőrészek miatt szakmai kritikának teszi ki magát. Pedig be kell látnunk, hogy a honfoglalás kori és az azt megelőző időszak leleteinek értelmezéséhez a kulcs éppen - a népességfejlődésünk megítélésének jelentős részét képező átmeneti időszakok elemzésében rejlik. Az anatómiai térvizsgálatok szerencsére átformálták szemléletünket. A korábbi antropológiai vizsgálatok arra utaltak, hogy a késő avar kori és a X. századi népességek struktúrája némileg különbözött.'

5 Ezek többnyire egydimenziós értelmezések voltak. A lazán fogalmazott, kvantitatív bizonyítás nélküli állásfoglalásokat nem tekinthettük igazán mérvadónak. Az egyes változók korrelációs viszonyait nem ismerték, azaz minden méretet egymástól függetlennek véltek, bár nyilvánvalóan tudták, hogy például az arc magassági és szélességi dimenziói bizonyos mértékben korrelálnak. Más, kifinomultabb módszertani megoldásokat kellett tehát választani, újragondolva a hagyományos skolasztikus szempontokat, így tértünk át például a többváltozós analízisekre, a kezdetben még saját magunk által írott anatómiai programokra, melyeket mai tanítványaink természetesen kézhez kapnak és rendszeresen dolgoznak velük. Az újabb anatómiai kutatások a teljes variancia términtázatát nem úgy rajzolják ki, hogy az eleve meglevő földrajzi régiókban létező csoportok kvantitatív tulajdonságait hasonlítják össze, hanem egy csoportba öszszevonva minden leletet, azok anatómiai ismérvei szerint alakítják ki az anatómiai términtázatot. E korábban is alkalmazott módszer'

6 lényege az, hogy az anatómiai dimenziókból számított átlagos faktorértékeket a lelőhelyek síkbeli elhelyezkedésével összefüggésben értékeljük'

7, tehát a struktúra határozza meg az elkülönülések határait, és nem a mi általunk kijelölt önkényes zónák azok, amelyek alapján értékelést végezhetünk. Ezen eredmények szerint, meglepően egyöntetűen, a késő avar kori és a honfoglalás kori mintában egyaránt az arc magassági dimenziói súlyozódtak a legjelentősebb, azaz az első főkomponensbe. Nevezetesen a felső arc magassága, a szemüreg magassága és a csontos orr magassága. Az első, legjelentősebb főkomponenssel a teljes variancia egyötödét magyarázva lehetett a két vizsgált kor népességének területi eltéréseit is összevetni.'

8 Itt már érzékelhettük, hogy a honfoglalók és az azt megelőző helyi népek között 12 Szathmáry László-Guba Zsuzsanna-Turtóczki József: Nyíregháza-Manda bokor V111-1X. századi népessége. JAMÉ LI, 2009. 401-417. (A továbbiakban: Szathmáry 2009.) 13 Györffy György-Zólyomi Bálint: A Kárpát-medence és Etelköz képe egy évezred előtt. Honfoglalás és régészet. Balassi Kiadó, Budapest, 1994. 13-37. (Szerk.: Kovács László) 14 Szathmáry 2008., Holló - Szathmáry 2001. 15 Lotterhof Edit.: Megjegyzések az Árpád-kor antropológiájához. Anthropologiai Közlemények, 18. 1974. 135-139., Ery Kinga: Comparative statistical studies on the physical anthropology of the Carpathian Basin population between the 6-12th centuries A.D. Alba Regia, 20. 1983. 89-141., Ery 1994., Barabás Katalin-Szathmáry László-Guba Zsuzsanna-Lőrinczy Gábor: Avar kori népesség, honfoglalás kori népesség. In: Honfoglaló magyarság - Árpádkori magyarság. JATE Embertani Tanszéke, Szeged, 1996. 79-86. (Szerk.: Pálfi György-Farkas László Gyula-Molnár Erika)., Szathmáry László: Honfoglalás kori népességünk struktúrája. In: Honfoglaló magyarság - Árpád kori magyarság. JATE Embertani Tanszéke, Szeged, 1996. 87-96., Szathmáry 2001., Fóthi Erzsébet: Összehasonlító antropológiai vizsgálat a Kárpát-medence népeinek etnogeneziséhez. Embertani kapcsolatok a 6-8. században az eurázsiai steppe és a Kárpát-medence között. MFMÉ Studia Achaeologica, 4. 1998.497-521. 16 Guba Zsuzsanna-Szathmáry László: Honfoglalás kori népességünk regionális mintázata. Anthropologiai Közlemények, 40. 1999. 3-13. 17 Piazza, Alberto-Menozzi, Paolo-Cavalli-Sforza, L. Luca.: Synthetic gene frequencies of man and selective effects of climate. Proc. Nat. Acad., 78. 1981. 2638-2642., Surfer 1996. 18 V.ö. Guba Zsuzsanna.: A Kelet-Alföld honfoglalás- és kora Árpád-kori népességtörténetének rekonstrukciója csontvázleletek alapján. PhD értekezés, KLTE, Debrecen, 1999. (kézirat)., Guba-Szathmáry 1999., Szathmáry 2001., Szathmáry-Guba 2002.