Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt
SÁTORALJAÚJHELY EGYHÁZAI A REFORMÁCIÓ ELŐTT 391 székhelyre. 9 1 Az 1281-es és 1293-as oklevelek nem említik sem a kolostor titulusát, sem pedig a remeték rendi hovatartozását, azonban egészen biztosan a Szent Egyed kolostorra vonatkoznak, mert a kolostor levéltárában maradtak fenn. Egy 1307-ben kelt oklevélben szólnak először a kolostor védőszentjéről, Szent Egyedről, ekkor hallunk először a kolostor perjeléről is. 1324-ben egy pápai oklevél említi először a Szent Egyed kolostor rendi hovatartozását, Szent Ágoston rendjén élőknek írták őket. Ez az elnevezés más pálos rendházak esetében is előfordult, hiszen a renddé szervezett pálosok - miként a remeterendek általában - az ágostoni regulát kapták meg. A kolostor Szent Egyed titulusa és a bulla provenienciája kétségtelenné teszi, hogy nem az ágostonos kolostor részére állították ki az oklevelet. 1325-ben nevezték őket először pálosoknak. 9 2 Ugyanezek a források egyértelműen megállapították, hogy a kolostor az egri püspökség területén fekszik és a püspök fennhatósága alá tartozik. Lehetséges, hogy a Szent Egyed kolostor lakói a 13. század végén - kihasználva a város kivételezett helyzetét - megpróbálkoztak az exempt jogállás megszerzésével, erről a pápai legátust meg tudták győzni, az esztergomi érsek pedig felkarolta e törekvésüket, a pálos rendbe való sorolásuk után azonban tudomásul vették, hogy rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többi hasonló rendházra. A Szent Egyed kolostor közössége tehát a pálos rend alapítása előtt évtizedekkel korábban megalakult, és csak akkor lettek pálosok, amikor az egész országban megszervezték a rendet. A 14. század végétől kezdve az újhelyi kolostor három közeli pálos kolostorral együtt egy körzetet (vicaria) alkotott, aminek élén az újhelyi vikárius állt. 9 3 1434 előtt a templomot átépítették, újraszentelésekor két védőszent oltalma alá helyezték. Megtartották a régi Szent Egyed patrocíniumot, melléje azonban felvették a szeplőtelen Szűz Máriát is. E kettős titulus alatt 1434-ben említették először a templomot, ekkor jegyezték fel róla azt is, hogy újonnan építették. 9 4 Az új templom oltárára is Szűz Mária került. 9 5 Ezután a város mindkét szerzetes rendháza két védőszent oltalma alatt állt. Bár az ágostonosok templomának egyik patrocíniuma is Boldogasszony volt - ráadásul az régebb óta, talán már alapításától fogva viselte e titulust - a középkor végi Újhelyen a pálos templom lett a Boldogasszony egyház. A mindennapi szóhasználat az ágostonosok templomának Boldogasszony elnevezését elhagyta, a pálos templom esetében pedig csak a Boldogasszony titulust használta. Először egy 1465-ben kelt városi oklevél említi csupán e patrocíniumot. Az Újhelyen élők évszázadokon keresztül mindent fent fekvőnek mondtak, ami északon volt, és lentinek vagy alsónak azt, ami attól délre feküdt, így alakultak ki a város főutcájának nevei is, az Alvégi és a Felvégi utca. Ugyanezt a kifejezést használták a két kolostor megkülönböztetésére. Hiába állt az ágostonos rendház a város fölött, jóval magasabban, mint a Ronyva mellett fekvő pálos kolostor, mivel a pálos egyház északabbra feküdt az ágostonosnál, ezért ezt hívták felsőbb egyháznak. 9 6 Miután a pálos templom elnyerte második titulusát, a kettős patrocíniumot többnyire már csak a szentszéki perek hivatalos szóhasználathoz ragaszkodó egyházjogászai használták, a városi oklevelekben általában megelégedtek a Boldogasszonnyal. 1469 körül és 1515-ben a templomot és a rendházat 91 HOkl92., 135. 92 „filiis priori et conventui monasterii Sancti Egidii de Vyel per priorem soliti gubernari ordinis sancti Augustini Agriensis diocesis" - AO II. 123.; „religiosum virum fratrem Stephanum priorem tunc ecclesie sancti Egidii de Wyhel ordinis heremitarum, sancti Pauli primi heremite et suum conventum ... prioris de cella sancti Egidii" - AO 11. 201. A pálosok hivatalos neve; ordo sancti Pauli primi heremtitae sub regula divi Augustini degentes. Erre és az ágostonos név használatára: Gyöngyösi 11 ,c. Ezt a hosszú nevet a mindennapi írásos gyakorlatban csak ritkán használták. A névhasználatból később félreértés is keletkezett. Egy csúnya írású írnok által 1426-ban kiállított újhelyi oklevél szövegezése szerint az ágostonos remeték (fratres heremitarum ordinis sancti Augustini) által tett bevallásról készült, tartalmából azonban azonnal kiderül, hogy valójában a pálosok jelentek meg a város előtt. DL 11 888. (Bándi: Pálos oklevelek 51. sz.) A pálos név kezdeteire: Hervay L. Levente: A pálos rend eredete In: Decus solitudinis. Pálos évszázadok, szerk. Sarbak Gábor Bp. 2007. 62. 93 Hervay: A pálos rend 168.; A vikáriust először 1393-ban kelt oklevelek említik, „lacobus et Michaelis ordinis sancti Pauli primi heremite de claustro beati Egidii de Wyhel in suis ac vicarii et omnium fratruum eiusdem loci personis" - DL 7648. (Bándi: Pálos oklevelek 32. sz.); „vicarius ecclesie beati Egidii de Vyhel" - DL 7887. (Bándi: Pálos oklevelek 33-34. sz.) 94 „in claustro beati Egidii... in Wyhel fundate ad honorem intemerate et sanctissime Dei genitricis virginis Marie gloriosissime, cuius in honorem ipsa ecclesia de novo dinoscitur fabricasse" - DL 12 586. (Bándi: Pálos oklevelek 55. sz.) A kettős titulus más említései 1468-ból: „conventus ecclesiarum sancti Egidii et intemerate virginis Marie de Wyhel" - DL 12 586. és 1469-ből: „pro claustro seu ecclesia ad Iaudem et honorem intemerate virginis Marie et beati Egidii confessoris prope dictum opidum Wyhel fundato" - DL 16 933. (Bándi: Pálos oklevelek 65., 66. sz) 95 „ad altare beate Virginis claustri videlicet heremitarum, quod altare ipse Gregorius Chicos construi fecerat. - DL 14 317. (Bándi: Pálos oklevelek 58. sz.) 96 1457: „religiosi fartres ordinis sancti Pauli primi heremite in claustro supperiori(l) Wyhel degentes" - DL 14 453. (Bándi: Pálos oklevelek 62. sz.): 1465: „claustrum seu ecclesiam beate Virginis ispsorum heremitarum" - DL 16 163. (Bándi: Pálos oklevelek 63. sz.)
