Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Történelem - TRINGLI ISTVÁN: Sátoraljaújhely egyházai a reformáció előtt
392 TRINGLI ISTVÁN újból átépítették. 1515-ben a pataki plébános élete tartamára elengedte a kolostor által neki fizetendő bor-és gabonatizedeket. 9 7 Az 1515-ös újjáépítés talán kapcsolatban állott a keresztesek már említett dúlásával, ami a pálos kolostort sem kerülte el. 1471-ben egyike volt az ország tíz legjelentősebb pálos kolostorának, amelyek búcsúengedélyt kaptak. 9 8 Gyöngyösi Gergely pálos rendtörténetében többször említi az újhelyi kolostort. 99 A mohácsi csatába induló Pálóci Antal a kolostor felújítására hagyott 50 forintot. Itt őrizték Szent Pál egyik ereklyéjét. Az utolsó Pálóci ékköves aranygyűrűjét hagyta arra a célra, hogy a szent ujját azzal díszítsék. 100 A templom két középkori kápolnáját ismerjük. A Szent Egyed kápolnáról Gyöngyösi Gergely művében olvashatunk, egy 1515-ben kelt oklevélben pedig a tizenegyezer szűz tiszteletére emelt kápolnát említik. 101 A pálosok a világiak számára testvérületet, konfraternitást hoztak létre. Az újhelyi perjel ajánlására vették fel 1448-ban a testvérületbe Csicseri Zsigmond újhelyi várnagyot feleségével és gyermekeivel együtt. Tagja volt az a Csikós Gergely nevű polgár is, aki az újonnan épített templom Boldogasszony oltárát készíttette. A konfraternitásbeli tagság tette lehetővé számra, hogy megvásárolhatott egy olyan malomrészt, aminek a pálosokra kellett volna szállnia. 10 2 A kolostor birtokügyeit épségben maradt levéltárának köszönhetően nagyon jól ismerjük. 10 31307-ből származik az első ismert, a kolostor javára tett adomány. Egy gyermektelen városbeli házaspár hagyta a kolostorra szőlejét azzal a feltétellel, hogy amíg valamelyikük él, addig ők birtokolják, művelik és élik gyümölcseit. A szőlő új ültetés volt, ezért a szokásjog szerint az adományozók rokonai nem örökölték kötelezően, a házaspár szabadon rendelkezhetett róla. E feltételek később rendszeresen visszatérő fordulatai lettek a pálosoknak tett adományoknak. 10 41310-ben a pataki plébános az elődei által is gyakorolt régi szokásnak nevezte, hogy a Ronyván túli tizedekből 70 kepe gabonát adtak a Szent Egyed kolostornak.' 0 5 A kolostor a szőlőn kívül szerzett szántóföldet, malomrészt, belterületen fekvő városi telket azonban csak három alkalommal.' 06 Az adományozás mellett a vásárlás és a csere volt a másik birtokszerzési módszer. Ritkán fordult elő, hogy a már kezükre jutott birtokaikat eladták. A pálosok célszerűen gyarapították tulajdonukat. Több szőlőhegyen szereztek szőlőket, de egy idő után úgy növelték az egy hegyen levő szőleik nagyságát, hogy a szomszédos szőlőket vásárolták meg, vagy a szomszédos szőlőtulajdonosokat vették rá arra, hogy szőlőjüket hagyják a kolostorra. Hasonlóképpen növelték egy tagban levő szántóföldjeik méreteit is. Az adományozók, az eladók, a cserébe bevont szőlő- és földtulajdonosok többsége sátoraljaújhelyi polgár volt, nemesek csak ritkán. A pataki uradalom birtokosai a 14. század elejétől kezdve csak elvétve növelték a pálosok birtokait.' 0 7 Az újhelyi pálos templom és rendház egyike a legépebben fennmaradt pálos kolostoroknak. Évszázadok óta beépített területen fekszik, így régészeti kutatására nem volt lehetőség.' 0 8 A Szent Egyed kolostor azonban a középkori, sőt az újkori város területén kívül állt. Helyzetét pontosan kifejezték azok a reformáció 97 DL 22 709. (Bándi: Pálos oklevelek 89. sz.) 98 Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. A veszprémi püspökség római oklevéltára. Bp. 1902. 111. 210. 99 Gyöngyösy 30., 63. c. 100 „ad reformationem claustri fratruum heremitarum de Uihely legamus flor. quinquaginta, unum annulum majorem aureum cum lapide safyl legamus ad digitum Sancti Pauli primi heremite" - DL 82 732. 101 „in capella sanctarum undecim milium virginum in ambitu dicti cenobii beate Marie virginis a parte orientis existenti" - DL 22 709. (Bándi: Pálos oklevelek 89. sz.); „ad capellam sancti Egidii fundavit" - Gyöngyösy 102. c. 102 Csicseri Zsigmod felvételére: DL 31 573. (Kárfy Ödön: A Csicsery család levéltára. Történelmi Tár 1900. 66.) További adatok Csicseri Zsigmondra itt találhatók. Csikós Gergelyre: DL 14 317., 16 163. (Bándi: Pálos oklevelek 58., 63. sz.) 103 F. Romhányi Beatrix: Pálos gazdálkodás a 15-16. században. Századok 141. (2007) 299-351. 104 AO 1.129.; DL 2059. (Bándi: Pálos oklevelek 7. sz.) 105 AO 1.206. 106 1367-ban részben vétel, részben adomány útján jutottak egy házhely (fundus curie) birtokába. DL 5550. (Bándi: Pálos oklevelek 20. sz.) 1391-ben két telket is rájuk hagytak DL 7676., 7733. (Bándi: Pálos oklevelek 29-30. sz.) 107 1375-ben fordult elő először, hogy a saját földjük szomszédságában levő földet, 1401-ben, hogy szőlejük szomszédságában levő szőlőt szereztek meg. DL 6258., 8687. (Bándi: Pálos oklevelek 22., 39. sz.) 108 Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 11. (1972) 145-185.; Zoltán Bencze: Das Kloster St. Lorenz bei Buda (Budaszentlőrinc) und andere ungarische Paulinerklöster. Archeologische Untersuchungen. In: Beiträge zur Geschichte des Paulinerordens Hrsg. Kaspar Elm (Berliner historische Studien 32, Ordensstudien 14.) Berlin, 2000.
