Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

206 FELD ISTVÁN 2005 végén-2006 elején - az ásatásoktól függetlenül - Bodó Balázs régész a már kiépítés alatt álló magtárépület falain végzett korlátozott megfigyeléseket. A pincében megállapította, hogy a keleti tér északi bevilágító ablaka eredeti állapotában maradt meg, az itt feltételezett korábbi magasabb nyílást nem tudta bizonyítani. A földszinten nem látta igazoltnak az egykori nyugati helyiség északi falában vélelmezett korai, fallal egyidős ablak egykori létét, továbbá azt a feltevést sem, miszerint itt egy észak-déli tengelyű dongaboltozat létezett volna. Ezzel szemben az északi és a déli falon egy kelet-nyugati dongaboltozat boltvállainak utólag kifalazott fészkét ismerte fel, s a nyugati falban két, azzal egykorú ablak létezésére következtetett. A középső tér északi falában nem sikerült ekkor a korábban meghatározott fűtőberendezés nyomainak meghatározása sem, így az épület kiépítése során annak el is maradt a rekonstrukciója.

12

0 A számunkra hozzáférhető adatok alapján úgy tűnik, hogy miközben még egy (tervezett) monografikus feldolgozás hiányában sincs okunk kétségbe vonni az utolsó kutatási szakaszban végzett ásatások alaposságát, a nyírbátori Bátori-épület nagyléptékű kiépítése

1

2' anélkül indult meg 2005-ben, hogy annak teljes körű épületrégészeti kutatása (azaz ásatása mellett falkutatása is) előzetesen megtörtént volna. Ebben a kutatási helyzetben, azaz a jelenlegi ismereteink alapján így kiindulópontként ugyan elfogadható az a feltételezés, miszerint feltételezhető egyszerűbb nemesi lakóépítmények helyén, legkorábban az 1500 körüli évtizedekben kezdődött volna meg a több, részben önálló építményből álló főúri épületegyüttes emelése'

2

2, de a részletek, s így az egyes építési periódusok/fázisok meghatározása kérdésében még nagyfokú óvatosság ajánlatos. A déli és nyugati szárnyakról érdemben még nem tudunk nyilatkozni, de esetükben sem zárható ki több építési korszak megléte. Ez utóbbi megállapítás még inkább áll az északkeleti épületre, melynek esetében kétségtelen, hogy a pince felett emelkedő földszint alárendeltebb szerepet töltött be, mint a már elpusztult, de jogosan feltételezhető emelet. Az azonban ugyancsak csupán feltevés, hogy a földszint középső tere eredetileg konyha volt, e szinten lakóterekkel is számolhatunk.'

2

3 Alapos kutatásának és a kutatási eredmények gyors közzétételének köszönhetően biztosabbak az ismereteink a vajai - a település közepén, az egykori plébániatemplom közelében álló - Vay-kastélyról (15. kép), amely - a csengeri épületekhez hasonlóan - a 17. század előtt nem jelenik meg az írott forrásokban. Itt már 1960-ban sor került egy, az épület első helyreállítását megelőző, de csupán korlátozott épületrégészeti kutatásra - a falkutatást Ágostházi László és G. Krámer Márta, az ásatást Pámer Nóra végezte. Az erről közzétett rövid beszámolók és a hozzáférhető dokumentáció alapján részben ugyan már felderíthető volt az épület 120 Lásd erre, további, a kutatásokkal kapcsolatos kritikai megállapításokkal: Feld 2007. 91-103. 121 Ennek hitelességi/műemléki megítéléséről nem kívánunk most szólni, lásd erre: Feld 2007. 122 Ez volt a kutatás korábbi álláspontja is: Entz 1986..194., Szekér-Tamási 1991, 17-19., Koppány 1999. 116-117. 123 Feld 2000. 66-67.