Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
VÁRKUTATÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 207 legkorábbi formája 12 4, egy megbízható építéstörténetet azonban csak az 1996 és 2001 között Juan Cabello által irányított újabb, teljességre törekvő és kiterjedt forráskutatással párosuló feltárás eredményezhetett. 125 Az épület környezetének átfogó ásatására ugyan most sem volt lehetőség, de a több ponton meghatározott egykori, bizonyára ovális övezőárok betöltéséből és a másutt megfigyelt rétegekből nem került elő a 16. század 2. felénél korábbi időszakra helyezhető leletanyag. Mivel a hazai késő reneszánsz építészet műformái pontosabb korhatározást nem tesznek lehetővé, s közvetlen írott forrásokkal sem rendelkezünk, elsősorban család- és birtoklástörténeti adatok alapján következtetett arra a kutató, hogy az első, téglalap alaprajzon emelt, 30 x 10 m-es, alápincézett, a hasonló emlékek között egyedülálló módon kétemeletes épületet a településen már évszázadok óta birtokos Vay-család 16. század végén élt, Péter nevű tagja vagy annak fia építtethette. Ez ugyanakkor pontosan megfelelt a szélesebb környék hasonló építészeti megoldásokat alkalmazó kastélyai korhatározásának - szemben a korábbi irodalom néha kifejezett prekoncepción alapuló keltezéseivel. 126 A falkutatás eredményeit részletesen bemutató, 2008-ban megjelent közlemény szerzője kísérletet tett az egyes szinteken található négy-négy tér részleteinek (nyílások, födémek, fűtőberendezések, árnyékszékek) és funkciójának meghatározására is, majd kitért a 17. századi bővítések és átalakítások, így az 1659-ben emelt északi és az 1700 körűire helyezhető, egymáshoz képest átlósan elhelyezkedő saroképítmények („tornyok") kérdésére is, jó kiindulópontot teremtve a téma további kutatói számára. 12 7 Áttekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középkori és kora újkori erősségeinek kutatástörténetét, talán nem kíván különösebb indoklást az a megállapításunk, hogy egy átfogó értékelésre sem az elvégzett történeti, topográfiai vagy régészeti kutatások, sem maguknak a terület várainak történeti szerepe vonatkozásában nem érett még meg az idő. Azt azonban mindenképp remélni lehet, hogy az eddigi feltárások eredményeinek feldolgozásával, a topográfiai és felmérő munkák folytatásával s netán az utóbbiak eredményei alapján néhány jól kiválasztott új régészeti ásatással a tárgyalt terület erősségeiről is előbb-utóbb megszülethet egy, a „Magyarország várainak topográfiája" 12 8 sorozatba illeszkedő kötet. Ez talán nem csupán az általunk most vizsgált három történeti vármegyerészre, de esetleg az Alföld egészére, azaz Hajdú-Bihar, Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyék területére vonatkozóan is fontos forráskiadványa lehet annak a jellegzetes középkori és kora újkori történeti jelenségnek, amelyet a kérdést igencsak leegyszerűsítve „várnak" nevezhetünk. 124 Az első kutatás kritikai értékelése, a korábbi irodalommal és az első kutatások dokumentációs anyagával. Feld 2000. 94-98. 125 Juan Cabello: A vajai reneszánsz kastély. In: Kastélyok évszázadai, évszázadok kastélyai. Tanulmányok a 80 éves Koppány Tibor tiszteletére. (Szerk.: Feld István és Somorjay Selysette) Budapest, 2008. 109. 126 Cabello 2008. 128-129., a korábbi korhatározási kísérletekre még: Feld 2000. 97-98. 127 Cabello 2008. 121-129. 128 A sorozat eddig megjelent kötetei: Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén-Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája 1. Budapest-Miskolc, 2007., Nováki Gyula-Baráz Csaba-Feld István-Sárközy Sebestyén: Heves megye várai az őskortól a kuruc korig. Magyarország várainak topográfiája 2. Budapest-Eger, 2009. Előkészületben: Fejér és Nógrád megyék.
