Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
VÁRKUTATÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 203 Sándor a magasabban fekvő épületet vélte „régibb keletűnek, már alaprajzi formájánál fogva is, bár itt sincs semmi kézzel fogható stiláris bizonyíték... ez a kastély is folytatólagosan épült, amit bizonyít az is, hogy egyes részei a középső, legrégibb épület égett omladékaira épültek, amikor az egész kastélyt megújíthatták." A feltárásból származó és a Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben fennmaradt kályhacsempék 10 1 valamint a mai református templom 19. századi szélvédőépítményéből kibontott késő reneszánsz kőfaragványok' 0 2 mindenesetre alátámasztani látszanak az ásató azon megállapítását, miszerint ,A kastély környezetében semmi olyan tárgy nem került elő, amiből arra lehetne következtetni, hogy a kastély középkori, hanem valószínűleg a 16-17. században keletkezett, természetesen nem egyszerre, hanem hozzáépítésekkel és átalakításokkal." 103 Az azóta felparcellázott és beépített területen, valamint a település más pontjain végzett földmunkák során összegyűjtött kályhacsempéket 2006-ban közzétevő Fábián László ugyancsak nem ismert középkori leletanyagot. Kérdéses ugyanakkor az a feltevése, miszerint a 18. században emelt Szuhányi-kastélyban az 1935-ben feltárt épületekből származó kőfaragványokat (ajtókeretet, kandallót) használtak volna fel. Fontos adatokat közölt viszont a szerző az épületegyüttest egykor övező, 2-3 m mély árokról, melyet egy 1894. évi kataszteri térképen még azonosíthatónak is vélt. Eszerint itt egy, az előzőekben tárgyalt lónyai erősségéhez hasonló, szabálytalan téglalap alaprajzú elrendezéssel kellene számolnunk. A kutató kísérletet tett a Gallus Sándor alaprajzának ez utóbbi, valamint a mai településtérképre való beillesztésére is. 10 4 Az ismert régészeti és birtoktörténeti adatok alapján joggal következtethetünk arra, hogy a Martinuzzi Fráter György szűkebb környezetéhez tartozó (s 1575-ben a csengeri templomban eltemetett) Melith György vagy annak Pál nevű fia építkezett a mezőváros központjában. Az egykori épület(ek) egyik ajtókeretének feliratára hivatkozó 1759. évi összeírás szerint azt Melith Pál építtette volna 1585-ben.' 0 5 Elvileg jelenthette ez egy korábbi udvarház bővítését is - ebben a vonatkozásban a késő középkorban itt birtokos Csaholyiak, oklevelekkel ugyan nem adatolt épületére gondolhatunk - ezt azonban ma már sem bizonyítani, sem cáfolni nem tudjuk. Egy itteni castellumot csupán 1606-tól említenek a források, a nagyobb épület kápolnájának építése valószínűleg a 17. század első harmadára helyezhető. Az 1707-ben leégett, s egykor palánkkal is övezett épületek pontosabb formája azonban már a rendkívül részletes leírást nyújtó 1713. évi inventárium alapján sem rekonstruálható. így aligha állítható, hogy a domb tetején állt kisebb épület formája megegyezett volna az alább ismertetendő vajai lakóépülettel - az utóbbi alaprajzi mérete mintegy kétszerese a csengerinek - a valószínűleg későbbi nagyobb építmény azonban minden bizonnyal közvetlenül az erősséget övező árok/palánk egyik belső oldalán emelkedett.' 06 Különösen bonyolult a kutatástörténete az újabb szakirodalomban „Bátori-rezidencia" néven említett, egykor mintegy 60 x 80 m-es kiterjedésű építmény-együttesnek, amely Nyírbátor belterületén, az egykori mezőváros középkori plébániatemploma melletti alacsonyabb dombon állt. Ebből jelentősebb felmenő 101 Feldolgozásuk: Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról. Miskolc, 1992. 24. 102 Czeglédy Ilona-Sedlmayr János: A csengeri református templom. In: Magyar Műemlékvédelem 1967-1968. Budapest, 1970. 87-88. 103 Feld 2000. 34-35. 104 Fábián 2006. 288-289., sajnos ugyancsak lépték és égtájmegjelölés nélkül. 105 Fábián 2006. 283., hivatkozással Molnár Józsefnek a csengeri Helytörténeti Gyűjteményben őrzött kéziratára. Lásd továbbá Feld 2000. 35-36. 106 Feld 2000. 35-36., az inventáriumra lásd Entz 1986.195., teljes szövege és értelmezési kísérlete: Fábián 2006. 282-288. 14. kép A csengeri Melith-kastély feltárt maradványai (Feld, 2000. után, az északi irány hipotetikus)
