Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
VÁRKUTATÁS SzaBOLCS-SzaTMÁR-BEREG MEGYÉBEN 197 az ismert, illetve az addigi irodalomban szereplő várak terepi vizsgálatát és modern felmérését. A munkacsoport vezetője egyúttal összegyűjtötte az egyes erősségekben korábban végzett régészeti megfigyelésekre és feltárásokra vonatkozó, eddig részben még közöletlen adatokat is. A kutatók tizenöt helyszínen jártak, közülük azonban több objektum nem bizonyult várnak, illetve nem volt elvégezhető a forrásokból ismert erősség azonosítása s így felmérése a terepen. Laskod-Kastély dűlő lelőhelyen csak kerámia- és téglatöredékek jelezték egy épület helyét, Fülöpösdaróc-Várdombon a magas kukorica tette lehetetlenné a vizsgálatot, Vásárosnaményben nem sikerült terepi nyomát fellelni az írott és képi forrásokból (6. kép) ismert egykori erősségnek. 7 4 Levelek-Párducdomb és Nagydobos-Kokotvár 7 5 nem bizonyult várnak, de Nagykálló-lnségdomb sem, mely utóbbi egy újkori, 18. századi eredetű építmény a kastélyparkban. Hasonló lehet a helyzet Szamosangyalos-Domahidy-hegy (7. kép) esetében is, melyet a források egy része a 19. századból eredeztet s eredetileg jégvermet és borospincét foglalt volna magába. Ez utóbbi egyértelmű értékelése természetesen csak egy ásatással lehetséges. Jól jelzi a vidék „földvárait" a modern mezőgazdasági művelés részéről fenyegető veszélyt az a tény, hogy az 1951-ben még vázlatosan felmért Pócspetri-Ercsi várát 44 évvel később már teljesen szétszántott állapotban találták, az erődítések minden felszíni nyoma nélkül. 7 6 Az utóbbi fél évszázad jelentős pusztulással járt azonban a Németh Péter ásatása kapcsán már az előzőekben tárgyalt Beszterec-Vársziget esetében is. A Beszterec község északi végétől északnyugatra 3-400 m-re, a Belfőcsatoma déli partja feletti emelkedésen található vár 1988-ban illetve 2001-ben elvégzett új felmérése (8. kép) 7 7 során kiderült, hogy az 1951. évi vázlat készítése óta jelentősen megváltozott a vár egész területe. Belső részét szántóföldnek használták, az északi és déli várrész közötti belső sáncot teljesen szétszántották, ennek helyét már csak egy kelet-nyugat irányú, kissé kiemelkedő domborulat jelezte A középső és a déli kinyúló rész között 16-17 m széles, egyenes földutat vágtak be, az egykori sáncnak itt már nyoma sem volt. A déli nyúlványt már nem határolta perem, oldalát simára szántották. A vár egész keleti oldalát ma csak perem 8. kép Beszterec-Vársziget, Nováki Gyula felmérése, 1995. 74 Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 11. (Szerk.: Entz Géza) 420-421. 75 A Nagydobos melletti Castrum Kokoth 1296-ban egy határjárás során tűnik fel, mint a Hontpázmány-nem egyik ágának birtoka: Németh 1997.112., 200. 76 2003 agusztusában Nováki Gyula a rozsályi erősség helyét is azonosította, itt a Várdomb három oldalán még megfigyelte az egykori árkokat, felmérés azonban nem készült. Rozsályra lásd még jelen tanulmányunk 69. jegyzetét. Az előzőekben felsorolt adatok Nováki Gyula: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei várkutatásaim című kéziratából származnak, melynek felhasználási lehetőségét a szerzőnek nem tudom eléggé megköszönni! Nagykálló-lnségdombra és Szamosangyalos-Domahidy-hegyre lásd még: Feld István: A motték kérdése Magyarországon. In: Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője 31/2. 2007. 224-225. Az utóbbi objektum felmérési rajzának első közzététele: Várak, kastélyok, templomok 2 (2006) 3. szám, 21. 77 Az erősség új felmérését és az alábbiakban itt olvasható leírás kissé bővebb változatát Nováki Gyula a Castrum Bene Egyesület 2003. évi vándorgyűlésére kiadott, sokszorosított Hírlevél 37-38. oldalán tette közzé. A szöveg megtalálható az egyesület honlapján is: www.castrumbene.hu/hirlevel.php?id=154
