Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
198 FELD ISTVÁN 9. kép Tiszadob erőssége, Nováki Gyula felmérése, 1998. jelezte, amelynek déli része több mint ioo m hosszan alig észrevehető nyomokban volt megfigyelhető. A vár délkeleti oldala alatt, a földúttól délkeletre erősen bemélyedő terület helyezkedett el. A legnagyobb kár az északi részt érte. A végét, nagyjából téglalap alakú, kb. 70 x 50 m nagyságú területen 2-3 m mélységig útépítéshez teljesen elhordták, csak az északnyugati oldalon húzódó sánc maradt érintetlen, de az északi vége ennek is hiányzott már. A sánc a nyugati oldalon sok helyen mutatott bolygatást, de viszonylag épen végig követhető volt, egészen az említett nagy földútig. Legjobb állapotban az északi (elpusztult) várrész északnyugati oldalán maradt meg. Itt a belső magassága 1-1,5 m> külső oldala 4-5 m-rel magasodott a csatorna ártere fölé. A sánccal befogott terület átmérője (az említett földútig mérve ) kb. 300 m. A déli, harmadik kis rész már alig volt mérhető, hossza és szélessége egyaránt 50-70 m körülinek volt becsülhető. A vár teljes hossza így már nem volt pontosan megállapítható, de az 1951-ben mért 365 m reálisnak tűnt, legnagyobb szélessége 177 m. Az általunk áttekintett, eddig ismert adatok alapján aligha vitatható, hogy az erősség korának és egykori funkciójának megállapításához nélkülözhetetlen az itt végzett feltárások dokumentációjának és leletanyagának részletes feldolgozása. Mint említettük, Beszterechez hasonlóan a tiszadobi várat 7 8 is Jósa András ismertette először. A vártól délre húzódó több méter széles árokkal kapcsolatban megfigyelte, hogy a belőle kitermelt földet az ároknak nem egy oldalára, hanem mindkét oldalára hányták. Hangsúlyozta, hogy ez utóbbit Téglás Gábor és Bartalos Gyula a Csörsz-ároknak tartotta, de ő inkább vízlevezető árkot látott benne. 7 91965-ben Patay Pál ugyanakkor kifejezetten a Csörsz-árok kutatásával kapcsolatban járt a várban és rövid leírást készített róla. 8 0 A kiváló ősrégész 1972-ben a földvár keleti oldalának közepe táján egy 20 m hosszú és 2 m széles kutatóárokkal át is vágta a sáncot. Ennek során a sánc nagyjából vízszintesen felhordott, egynemű, fekete rétegei voltak meg78 Az erősség felmérését és az alábbiakban kisebb változtatásokkal olvasható kutatástörténetét és leírását - leszámítva a Németh Péter által végzett kutatás ismertetését - Nováki Gyula a Castrum Bene Egyesület 2003. évi vándorgyűlésére kiadott, sokszorosított Hírlevél 40-41. oldalán tette közzé. A szöveg megtalálható az egyesület honlapján is: www.castrumbene.hu/hirlevel. php?id=154 79 Jósa 1900. 395-396. 80 Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár VI/72/1966. 1965. március 31.
