Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

192 FELD ISTVÁN újabb kutatás már ismét inkább az ispánhoz köti a korai vármegyeszékhelyek nem plébániafunkciót betöltő egyházát

2

1' - ettől még, további régészeti bizonyítékok felbukkanásáig csak egy figyelemre méltó gondolatkísérletnek tartható az előzőekben elemzett két tanulmányban kifejtett történeti modell, melyre későbbi összefoglalásaiban már maga a szerző sem utalt.'

0 Németh Péternek ugyanakkor már 1968-1969-ben alkalma nyílt leletmentő ásatással vizsgálni az egyik, már többször tárgyalt korai várépítmény, az 1950-es évektől különböző földmunkákkal számos alkalommal is megrongált besztereci erősség még kevéssé bolygatott északi részét. Itt a váron belül egyrészt még feltárhatta a Hont-Pázmány nemzetség Árpád-kori monostortemploma nyugati részének csekély maradványait, másrészt átvágta az északi és a többrétegű belső sáncot - nincs tudomásunk arról, hogy ennek során az említett földmunkák alkalmával itt megfigyelt kő- és faszerkezet mutatkozott volna.'

1 A sáncok építését végül csak egy tágabb időintervallumba, a 11-13. századra tudta keltezni. Mivel feltárásairól csupán rövid jelentéseket tett közzé, nem tudjuk, miképp ítélte meg az erődítmény és templom kronológiai viszonyát. Mindenesetre 1986ban az utóbbit már csak a tatárjárás előtti évtizedekbe keltezte.'

2 A kiváló régész 1968-ban ugyan még úgy vélte, Szabolcs várának régészeti kutatását a benne lévő temető .akadályozza, sőt lehetetlenné teszi"", egy évre rá, 1969-ben azután mégis ő volt az, aki egy közel egy évtizedig, 1977-ig tartó kutatási program („A honfoglalás- és kora Árpád-kori nemzetségfői és ispáni központok régészeti kutatása") keretében vizsgálhatta egyik legjelentősebb Árpád-kori sáncvárunkat. Erről, kelet-magyarországi muzeológusi, majd múzeumigazgatói működése talán legjelentősebb ásatásáról főleg az 1970-80as években számos rövid beszámolót és összefoglalást tett közzé'

4, közülük azonban csupán a várban végzett ásatás első három évéről 1973-ban megjelent előzetes jelentés" tartalmaz részletesebb adatokat - az ígért monografikus összefoglalás még várat magára. Ez utóbbi munkáiból mindenesetre megállapítható, hogy míg a kutató korábban maga is úgy vélte'

6, hogy Szabolcs erőssége az államalapítás korának ispáni várai közé sorolható, s Anonymus első ispánjának nevét hagyományozta ránk, Györffy György történész 1970-ben közzétett'

7 nagyszabású elmélete hatására csatlakozott azon nézetet vallók táborához, miszerint itt mégis Szabolcs vezér hercegi szállását kell keresnünk. Eljárása a régészetben másutt sem ismeretlen „történeti keltezés" jellegzetes példája, hiszen ásatási megfigyelései korántsem csak ezt az értelmezést tették volna lehetővé. A délnyugati sánc 1969-70-ben, egyetlen helyen történt átvágása során ugyanis azt állapíthatta meg, hogy a Tisza egykori magaspartján emelt erősség nem őskori eredetű, bár őskori rétegekre lett alapozva, s azok megbontása révén kerültek korai cserepek a sánc földjébe. Az utóbbi két, egymástól véleménye szerint jól elválasztható rétegsorra tagolódott, egy alsó, feketés-barna földdel jellemezhető, io-n. századi kerámiát tartalmazó és egy felső, humuszos löszből álló feltöltésre - az utóbbiból ugyancsak kerültek elő őskori és középkori cserepek. Mindez az általa közölt egyetlen 29 Mordovin Maxim: A vártartomány-szervezet kialakulása a kelet-közép-európai államokban. Doktori disszertáció. Kézirat az ELTE BTK Régészettudományi Intézete Könyvtárában. Budapest, 2010. 30 Elfogadta viszont: Entz Géza: Művészettörténeti áttekintés. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 1. (Szerk.: Entz Géza) Budapest, 1986. 182-183. Hasonló megközelítésű, általános érvényre igényt tartó modell a korai királyi udvarhelyekre: Dénes József: Földhalomvárak az Árpádok királyi udvarhelyein. In: „Quasi liber et pictura". Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Budapest, 2004.123-130. 31 Az 1951 és 1968 közötti időszak megfigyeléseire lásd: a Magyar Nemzeti Múzeum Adattára, 272. B. IV. 1954. augusztus 9. valamint XI. 265/1963. június 27., továbbá Kiss Lajos: Régi Rétköz. Budapest, 1961. 24., 33. - Ezek az adatokat Nováki Gyula a Castrum Bene Egyesület 2003. évi vándorgyűlésére kiadott, sokszorosított Hírlevél 37-38. oldalán tette közzé. A szöveg megtalálható az egyesület honlapján is: www.castrumbene.hu/hirlevel.

php?id=154 32 Németh Péter: Beszterec. Régészeti Füzetek, Ser 1. 22. (1969) 55-56, uő; Beszterec. Régészeti Füzetek, Ser. 1, 23. (1970) 60., Németh 1986. 127. Ugyanekkor Entz Géza szerint „a monostor építésére legkésőbb a XII. század második felében került sor": Entz 1986. 183. 33 Németh 1968. 93. 34 Németh 1971. 87-89., Fodor István-Németh Péter: A szabolcsi ispáni központ régészei kutatásának első három évéről (1969-1971). In: Szabolcs-Szatmári Szemle 6 (1971) 4.49-59., Németh 1977. 209-215., uő: Az I. István-kori ispáni központok kutatásának eredményei és feladatai. In: Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. (Szerk.: Fodor István, Selmeczi László) Budapest, 1985. 105-114., továbbá.: Németh 1994. 614., lásd még uő: Szabolcs vezér alakja a középkori kútfőinkben és a történeti irodalomban. In: Agria 25-26.1991. 311-316. 35 Németh 1973.167-179. - lásd továbbá még Németh 1981. 50-58. 36 Németh 1967.130. 37 Györffy György: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. In: Archaeologiai Értesítő 93 (1970) 191-242.