Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
VÁRKUTATÁS SzABOLCS-SzATMÁR-BeREG MEGYÉBEN 193 metszetrajzon (5. kép) is jól kivehető - erről ugyanakkor sajnos lemaradt a lépték, így a külön táblán (ugyancsak lépték nélkül) közzétett leletek pontosabb értékelése nem lehetséges. így nem tudjuk meg, hogy közelebbről honnan került elő a beszámolóban kulcsleletként értékelt líra alakú bronzcsat, melyet az ásató egy, a sáncépítéssel megbolygatott honfoglalás kori sírból eredeztetett. Ez azonban csak azt bizonyíthatja - amennyiben elfogadjuk a csat korhatározását - hogy az adott sáncszakasz a 896 után épült, azaz nem támasztja alá egyértelműen Németh Péter azon vélekedését, miszerint a vár építése Szabolcs feltételezett hercegsége végére' 8, de mindenképp 950 előttre 3 9 lenne tehető. A „történeti keltezés" módszerét alkalmazta azután a kutató a második sáncperiódus korhatározása során is, amikor az 1000 körüli államalapításra vagy a vidéket ért keleti betörésekre (1068, 1085, 1091) gondol 4 0. Magáról a sánc szerkezetéről sajnos nem tudunk meg részleteket - „A sáncépítés részletesebb bemutatásától... most tekintsünk el", írta 1973-ban 4 1 - s mivel ehhez a közölt metszetrajz sem nyújt segítséget, érthető, hogy annak elméleti, grafikai rekonstrukciójára, eltérően sok más ispáni várunktól 4 2, máig nem került sor. Csupán arról értesülünk, hogy mindkét periódusában „csapolással készült" „rácshálós rendszerű faszerkezete" volt, amelybe a földet tömörítették 4 3.Meglepő ugyanakkor, hogy míg Németh Péter első munkáiban a várispánság egykori építményeit a sáncokon belül kereste 4 4, egy 1981-ben megjelent, a korai suburbiumok kérdését országos összefüggésekben vizsgáló dolgozatában már arról olvashatunk, hogy csak egy ideiglenes lakottságot igazoló vékony kultúrréteget figyelhetett meg a várbelsőben, azaz „az egykori ispáni laknak, börtönnek, műhelyeknek és istállóknak" nem találta nyomát. 4 5 Arról azonban, hogy ez a megállapítása - melynek következtében az erősséget magát már csak refúgiumnak tartotta, véleménye szerint a „mindennapi élet a falaikon kívül zajlott" - pontosabban milyen régészeti megfigyeléseken alapult, azaz hogy az említett sáncátvágás, az északi kapu mellett megtalált épített út és a várkút vizsgálata mellett hol végzett még ásatást a várban az 1970-es években, sajnos nem értesülünk. 4 6 Német Péter előzőekben ismertetett korhatározását később, a megye 1986-1987-ben megjelent műemléki topográfiájához készült tanulmányaikban úgy a régész Dienes István 4 7, mint a művészettörténész Entz Géza 48 elfogadta. Németh Péter az ugyanitt olvasható Árpád-kori történeti összefoglalásában is megismételte azt a tézisét, miszerint az elvégzett régészeti kutatások nem mondanak ellent annak a feltevésnek, hogy a vár Szabolcs, Árpád trónutódja téli szállása lehetett a 10. század elején, majd István király uralkodása kezdetén lett 38 Németh 1973.176. - 1970-ben a sáncépítés legkorábbi időpontját 910-920 körűire helyezte: Németh 1971. 88. 39 Németh 1994. 614. 40 Véleménye szerint „a biztos kormeghatározást történeti eseményekkel kell összhangba hozni": Németh 1971. 88., továbbá Németh 1973. 176., Németh 1994. 614. 41 Németh 1973. 176-177. 42 Nováki Gyula-Sándorfi György: Untersuchungen der Struktur und des Ursprungs der Schanzen der frühen ungarischen Burgen. In: Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 33 (1981) 133-160. 43 Németh 1973. 177., Németh 1994. 614. 44 Németh 1973. 177. 45 Németh 1981. 51. 46 Németh 1981. 58. - A sáncátvágáson kívüli kutatásokról: Németh 1973. 177. 47 Dienes szerint Szabolcs a „X. századi trónörökösök méltó udvarhelye", melynek mai tömege 326 ezer köbméter, a 10. század első felében épült: Dienes István: Szabolcs-Szatmár megye régészeti emlékei. In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 1. (Szerk.: Entz Géza) 101-106. 48 Entz 1986. 181. 5. kép Szabolcs, a sáncátvágás metszetrajza (Németh, 1973 után)
