Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

VÁRKUTATÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 191 várral egykor fahíddal összekötött, 1357-ben „monasterium" megnevezéssel feltűnő

2

1 mai református templom az államalapítást követően a székhelyét a várban tartó ispán egyháza lett volna. Előadásában sorra vette a Szabolcsból és Szatmárból ismert monostorokat, s feltételezve, hogy Szabolcs mintegy előképként szolgálhatott építtetőik számára, azt kereste tehát, megtalálható-e közelükben „földvár, azaz nemzetségi lakóhely"

2

2. A szövegből kiderül, hogy ami korábban csak feltevésként fogalmazódott meg, tehát az, miszerint az Árpád-kori nemzetségek-családok egy-egy erődítményben laktak volna, később már bizonyossággá is vált a szerző számára. Korántsem meglepő tehát, hogy meg is találta azt, amit keresett. A Gutkeledek által emeltetett Nagyecsed-Sárvármonostornál azonosította az Anonymus szerint Tas vezér által emeltetett, már ugyan teljesen elszántott Sárvár erősségét. Beszterecmonostorról megállapította, hogy az a már Jósa András és Nováki Gyula által is vizsgált besztereci „földvár" legmagasabb pontján helyezkedett el - igaz, itt azt sem zárta ki, hogy a Hontpázmány-nemzetség csak az erősség felhagyása után alapította meg egyházát. Az ugyancsak a Gutkeled-nemhez köthető Adony mellett feltételezett „szállásközpontot" egy közeli, „Földvár" megnevezésű dombvonulat végén terepbejárás során fedezte fel - arra a kérdésre ugyanakkor nem tért ki, hogy az itt „gyér számban" előforduló középkori cseréptöredék valóban bizonyítja-e a két objektum egykorúságát, s egyáltalában egy erődítés létét? További négy monostor melletti hipotetikus erősségekről még kevesebb adat állt rendelkezésére, de végül úgy vélte, még három másik esetben is „bizonyára ... megtalálhatóak lennének a hajdani X1-X1I. századi nemzetségi lakóhelyek, a földvárak"

2

3. Alaptételét tehát régészeti adatok hiányában is bizonyítottnak vélte, többek között már csak azért is, mert így „a feudális anarchia korában" szükség esetén be lehetett menekíteni az értékes egyházi kincseket a „földvárakba". Ezek után természetesen érthető, hogy néha ott is nemzetségi ág székhelyének tekintette a terepen megtalálható, Árpád-kori leletekkel is bíró várakat, ahol monostor nem is épült, s egyébként is csak közvetett írásos adatok utalnak rájuk - erre lenne példa a már többször említett, de ásatással ugyancsak nem vizsgált Ercsi-vár Pócspetri mellett

2

4. Németh Péter szegedi előadásának szövegét a Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1966-1967. évi kötetében jelentette meg

2

5, majd a következő évben napvilágot látott egy, az előzővel majdnem teljesen egyező című tanulmánya a Jósa András Múzeum X. kötetében

2

6. Ez utóbbi lényegében az előző dokumentációs kiegészítésének tekinthető, itt közölte - Jósa András, illetve Nováki Gyula vázlatai alapján - az általa „az első nemzetségi illetőleg ispáni lakóhelynek" meghatározott építmények közül Szabolcs, Beszterec és PócspetriErcsi bővebb leírását és felméréseit, valamint négy fotótáblán az előbbi lelőhelyekről, illetve valószínűleg Nagyecsed-Sárvárról származó, azonban pontosabb korhatározásra kevéssé alkalmas kerámialeleteket. Hangsúlyoznunk kell, hogy egyrészt az újabb régészeti kutatások nem igazolták a jeles kutató ifjúkori tézisét, miszerint az Árpád-kor nemzetségi-családi monostorainak építtetői várakban („földvárakban") éltek volna

2

7, másrészt Németh Péter ma már nem ispáni, hanem esperesi templomnak tartja az általa 1970-1972 között régészeti módszerekkel vizsgált szabolcsi, egykori Szűz Mária templomot.

2

8 Más kérdés, hogy a leg21 Németh Péter: A középkori Szabolcs megye települései. Nyíregyháza, 1997. 169. 22 Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori földvárai és monostorai. In: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1966-1967. Szeged, 1967. 130 23 Németh 1967. 132-133. 24 Németh 1967 133-134. Ezt a véleményét még 1977-ben is fenntartotta, amikor „vezéri udvartartás" székhelyét kereste itt: Németh Péter: A korai magyar megyeszékhelyek régészeti kutatásának vitás kérdései. In: Archaeologiai Értesítő 1977. 214. 25 Németh 1967.127-134 26 Németh 1968.91-102. 27 Lásd ehhez legújabban: Bóna, 1998. 42-43. 28 Az első rövid beszámoló a templom kutatásáról: Fodor lstván-Németh Péter: A szabolcsi ispáni központ régészeti kutatásának első három évéről (19691971). Második közlemény. In: Szabolcs-Szatmári Szemle 7 (1972) 1. 96-98. Alaprajzának első közlése: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 11. (Szerk.: Entz Géza) 1987. 332. A régészeti kutatás bővebb, de még dokumentáció nélküli ismertetése: Németh Péter: Szabolcs, az Árpád-kori megyeszékhely Szűz Mária tiszteletére szentelt „monostora". In: Tanulmánykötet Horváth István 70. születésnapjára. (Szerk.: Lázár Sarolta, Tari Edit) Balassa Bálint Múzeum, Esztergom, sajtó alatt, 282-292. - A kutatónak a Nemzeti Múzeumban 1970-ben rendezett középkori régészeti tudományos ülésszakon tartott előadása 1971-ben közzétett szövegében - Németh Péter: A szabolcsi kutatásokról s a korai központok kutatásának szempontjairól. In: Középkori régészeti tudományos ülésszak, 1970. december 8-10. (Szerk.: Nagy Emese)., Régészeti Füzetek Ser II. 14. Budapest, 1971. 87-88. - még „a mindenkori ispán monostoráról", az ispán templomáról olvashatunk., majd egy 1973. évi előadása jóval később, 1981-ben közzétett szövegében már az esperesi templom koncepciója került kifejtésre: Németh Péter: Civitas et suburbium. In: Soproni Szemle XXXV (1981) 1. 50-58. Lásd továbbá: Németh, 1986.127., s legújabban Németh Péter: Szabolcs. In: KMTL 614.