Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
188 FELD ISTVÁN raa JÓSA ANDRÁS ÉS BASTAL09 189S ÉVI ÁSATÁSA S) EMLÉKMŰ 1 V» - X.SZÁZADI CSÖRGÓ 2 NÉPVÁNDORLÁSKORI SARLÓ X REFORMÁTUS TEMPLOM 1. kép Szabolcs vára. Az 1894-95. évi kutatás helyszínrajza (Németh, 1968 után) faszerkezet nyomait, sem az említett kőanyagot nem tudták megfigyelni. Az előkerült leletek a bronzkortól, illetve a népvándorlás korától a késő középkorig terjedtek, közülük néhány Árpád-kori kerámiatöredék nagy valószínűséggel még ma is azonosítható 5. Jósa a várat őskori eredetűnek határozta meg, melyről úgy vélte - elfogadva Anonymus erre vonatkozó állítását -, hogy a honfoglaló Szabolcs vezér „óriási munkával hatalmasan" erősítette meg. Fontos adata még, hogy a helyiek emlékezete szerint „részarányosán elhelyezett vastag elkorhadt faczölöpök" kerültek elő a vár és a tőle keletre ma is álló református templom között - ezeket egy egykori híd maradványaiként értelmezte. 6 A Borovszky-féle megye-monográfiában Jósa András még több más olyan Szabolcs megyei erődítményről is megemlékezett, melyekből csak földművek maradtak fenn. így a tiszadobi, ugyancsak háromszög alaprajzú és Szabolcshoz hasonló méretű erősségről, melynek ekkor még öt méter magas sáncai álltak, továbbá a kisebb, de ugyanakkor többrészes besztereci „földvárról", melynek formáját „egy hosszában átmetszett kobaktökhöz" hasonlította. Mivel mindkét helyről csak őskori leleteket ismert, ezek esetében, úgy tűnik, nem számolt középkori használattal, hasonlóan a tuzséri és a demecseri várakhoz, bár az utóbbi, mocsarakkal övezett erősség .fennsíkján" sok téglatöredéket is talált. A jóval kisebb méretű, köralakú pócspetri Ercsi-várból nem tudott leletekről, míg a hasonló formát mutató, Tura és Oros között található Várhegy ásatásából korongolt edények töredékeit, s szórványleletként díszített üveggyöngyöket ismert. 7 Ugyanakkor a nyírkarászi „Garahalmot", ahol egy honfoglalás kori sírra bukkantak, s ahol maga is ásatott, nem erősségnek, hanem sírhalomnak tartotta. 8 5 Közölve: Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori (Xl-XIIL századi) földvárai és monostorai. In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve X. 1967. Budapest, 1968. XXI. Tábla 1-3. 6 Jósa 1900. 395. 7 Jósa 1900. 396-397. 8 Csallány 1958. 25-44., vö. Juan Cabello: A nyírkarászi Árpád-kori vár régészeti kutatása. In: Várak, templomok, ispotályok. Tanulmányok a magyar középkorról. Analecta Medaevalia 2. Budapest-Piliscsaba, 2004. 19-20.
