Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - FELD ISTVÁN: Várkutatás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

VÁRKUTATÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYÉBEN 189 A „Magyarország vármegyéi és városai" sorozatban megjelent Szatmár megye monográfiája is. Ebben Vende Aladár foglalta össze a terület őskoráról addig összegyűlt adatokat s ennek során említette az általa Sárvármonostornál végzett kisebb, közelebbről nem ismert eredménnyel járó ásatást.

9 Bereg vármegyéről 1881-ben Lehoczky Tivadar tett közzé történeti monográfiát, többek között a vámosatyai Büdi-várra vonatkozó adatokkal

1

0. Utóbbiról később Soós Elemér, a nagy fantáziával megáldott hadtörténész egy önálló kötetet is megjelentetett". A három vármegye középkori váraira vonatkozó írott forrásokkal - melyek legfontosabb korai gyűjteménye Csánki Dezső történeti földrajza'

2 találkozunk a Borovszky-féle sorozat egyes kötetei megfelelő történeti áttekintéseiben is. Az első, valóban modern történeti feldolgozást Maksay Ferenc 1940-ben tette közzé a középkori Szatmár megyéről. Adattárában ugyancsak megtaláljuk a legfontosabb erődítések okleveles említését.

I

J Az egyes várak leírása és az írott adatok első számbavétele tehát már viszonylag korán megtörtént, de az erődítések dokumentálása, felmérése a 11. világháború előtt alig kapott figyelmet. E téren ebben a megyében is a mai magyarországi várkutatás nesztora, Nováki Gyula játszott úttörő szerepet. A nyíregyházi múzeumban töltött rövid, 1950-1951. évi múzeológusi szolgálati ideje alatt számos erősség, így az említett s akkor még nagyrészt bolygatatlan állapotban lévő Beszterec vára (2. kép) és pócspetri Ercsi-vár (3. kép) vázlatos felmérését is elkészítette. Eszerint az előbbi vár háromrészes volt, az északi rész az itt húzódó csatorna ártere felett hegyesen végződött, ezt egy belső sánc választotta el a délre eső, nagyobbik várrésztől. Utóbbit délről ugyancsak sánc zárta le, majd a harmadik várrészt már csak a domb pereme határolta körül. Az első két részt ugyanakkor a nyugati és keleti oldalon összefüggő sánc övezte. Ercsi vára egy mocsárral övezett, kör alaprajzú szigeten épült és ekkor még kettős árokból-sáncból álló védelmi vonala is kivehető volt.'

4 A már kőből-téglákból épített erősségeket érintő első jelentősebb régészeti kutatás a mai megye területén a kisvárdai várban zajlott. A Várdai-család 1465-től felépült, eredeti formájában mintegy 40 x 30 m-es kiterjedésű, közel szabályos alaprajzú várának feltárását műemléki helyreállítása kapcsán 1954 és i960 között Éri István vezette, aki 1965-ig több részlettanulmányt és kisebb-nagyobb összefoglalást tett közzé eredményeiről.'

5 2. kép Beszterec-Vársziget. Nováki Gyula felmérése, 1951 (Németh, 1968 után) 3. kép Pócspetri-Ercsi-vár. Nováki Gyula felmérése, 1951 (Németh, 1968 után) 9 Vende Aladár: Szatmár megye őskora. ín: Szatmár vármegye. (Szerk.: Borovszky Samu) Budapest, é.n. 412-411. 10 Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monográfiája. I.-lll. Ungvár, 1881., különösen: III. kötet 29-38., továbbá Gelénes: 264. 11 Soós Elemér: Vámosatya-vár története, hadi és műleírása. Budapest, 1928. - A vár újabb kutatói szerint, miközben Soós helyszíni szemléjén az erősség alapelrendezését helyesen ismerte fel, „..a háromszárnyú palotával egybeépített négy sarokbástyás vár, mint ahogy a nagy képzelőerővel megrajzolt kelet-nyugati metszete és a címlapon szerepeltetett rekonstrukció, inkább csak a fantázia birodalmába utalandó": Juan Cabello-Simon Zoltán: Egy vár Vámosatya határában. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát". Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. (Szerk.: Kovács Gyöngyi és Miklós Zsuzsa) Budapest, 2006. 55. (továbbiakban: Cabello-Simon 2006.). 12 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában 1. Budapest, 1890. 410., 466-467., 506. Itt az általunk vizsgált területről a beregi Gelénes, a szatmári Ecsed és Rozsály, valamint a szabolcsi Kisvárda és lbrány erősségeinek okieves adatait tárgyalta. 13 Maksay Ferenc: A középkori Szatmár vármegye. Budapest, 1940., meg kell azonban említeni a korai gyepűhöz kötött erősségekkel kapcsolatos hipotéziseit is: 11-20. 14 Közölve: Németh 1968. 94-95. 15 Kisvárda történetéből. (Szerk.: Éri István) Budapest, 1954., Éri István: A kisvárdai vár kályhacsempéi. In: Folia Archaeologica, 6. (1954) 146-152. Uő: A kisvárdai vár reneszánsz faragványtöredékei. In: Jósa András Múzeum Évkönyve I. (1960) 129-142., A kisvárdai vár története. (Szerk.: Éri István) Budapest, 1961. Éri István: Kisvárda. Műemlékeink. Bp. 1965. Továbbá lásd még: Éri István: Kisvárda. In: Várépítészetünk. (Szerk.: Gerő László) Budapest, 1975. 190-193., valamint Szabolcs-Szatmár megye műemlékei 1.—11- (Szerk.: Entz Géza) Budapest, 1986-1987.1.136-137, 195, II. 15-21.