Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)

írásommal a korán eltávozott Mező András emléke előtt is tisztelegni kívánok, akinek névkutatásaiban Németh Péter aktív szerepet vállalt. TORMA ISTVÁN Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések) A régészeti topográfiai adatgyűjtés és feldolgozás oldalhajtásaként kezdtem több-kevesebb rendszerességgel foglalkozni a régészeti vonatkozású helynevekkel. Később érdeklődésemet kiterjesztettem a különféle névtani adattárakra, figyelembe véve a történeti Magyarország területén együtt élő népek, nemzetiségek neveit is. Többször tapasztaltam, hogy a régészeti irodalomban a kevésbé nyilvánvaló ilyen nevek forrásértékét figyelmen kívül hagyják. Különösen vonatkozik ez az idegen eredetű nevekre. Mindamellett megjegyzendő, hogy a hazai kutatás Römer Flóristól kezdve bőségesen merít a régészeti objektumokra, leletekre utaló szembetűnő magyar nevekből (Pl.: Pogányvár, Faluhely, Tűzköves stb.). Az írásom témáját képező szláv eredetű várnevek legnépesebb csoportja behatóbb vizsgálatának igénye konkrét eset kapcsán merült fel bennem: Egy kiváló tanulmány szerzője nem vette észre, hogy az általa is idézett lelőhelynév erős bizonyítékként szolgál a napjainkra a felszínen már megfigyelhetetlen erődítmény egykori létezésére. Több további hasonló példával is találkoztam. Ez a szláv nyelvi ismeretek hiányának a következménye, de horvát szerző írásában is előfordult, hogy nem ismerte fel egy várra vonatkozó korábbi szláv név jelentését. Ezért határoztam el gyűjtésem kiegészítését, elemzését és közreadását. írásom célja a várkutatásban, továbbá a telep- és templomkutatásban felhasználható segédlet összeállítása volt. A névtan, történeti földrajz és régészet hármas határán mindhárom diszciplína eszközeiből és adataiból csak annyit használtam fel, amennyi mondanivalóm alátámasztásához elengedhetetlenül szükséges volt. Emiatt nem végeztem szabályos névtani elemzést, nem követem végig a várak sorsát, mellőzöm részletes régészeti, műemléki leírásukat. A kevés illusztráció kiválasztásával is inkább a rejtettebb összefüggésekre kívántam utalni, ezért mellőztem a több emelet magasan álló amúgy is közismert várromok képi bemutatását. Erre a célra egyébként kiválóan használható a történelmi Magyarország várainak internetes adatbázisa (

www.varak.hu

). Elmarasztaló megjegyzéseim ellenére a hazai régészeti irodalomban azért találkozunk a szláv várnevekre vonatkozó megállapításokkal is. így például Mihalik József 1892-ben egy félmondatban tárgyalta a legfontosabb szlovák elnevezéseket: ,,..a szlávban a nyelvi idióma az őskori földhányások, földvárak, erősségek bár napjainkig teljesen vagy nagy részben elpusztult emlékeit a Hrad, Hradok, Hradek, Hradistye, Zámok, Zámcsek ... helyneveiben megőrizte."

1 A szlovákiai középkori falvakat tárgyaló könyvében Alojz Habovstiak csak a Hradisko, Hradiste, Hrádok, valamint a magyar Várdomb és Várhegy szavakat sorolja fel az őskori és középkori erődített telepek neveként.

2 Györffy György Árpád-kori történeti földrajzában a várakra vonatkozó 1 Mihalik József ArchÉrt XII, 1892. 316. 2 Habovstiak 1985. 123.