Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - JAKAB ATTILA: A gúti kincslelet

110 JAKAB ATTILA fekvésű hatosra emlékeztető ábrázolású - gyűrűjére, s motívumának jelentését sem sikerült megfejtenem. Utolsó ékszerünk egy korábban karperecként meghatározott tárgy, ami valójában egy köpűs záródású karika töredéke. A tárgy nem ép, emiatt típusát csak feltételesen lehet meghatározni. így Kulcsár Mihály tipológiája szerint az ékszer az egyik végén díszített köpűjű típusba (i. típus) tartozik, méghozzá annak is „a" csoportjába, ahol is a karika díszített, esetünkben egy gömbbel. A töredékesség miatt nem lehet kizárni azt sem, hogy eredetileg két gömb volt rajta. A jóval kevésbé elterjedt „b" csoportba sorolása sem elképzelhetetlen, amelynek az a jellemzője, hogy a karika mindkét vége köpűvel díszített. Ebben a csoportban is találunk arra példát, hogy a karikán egy gömb van.

2

1 A tárgyak anyagösszetétele Az előkerült - és fennmaradt - ékszereket anyagvizsgálatnak vetettük alá.

2

2 Ennek során kiderült, hogy a három gyűrű anyaga döntően ezüst ugyan, de az összetételt illetően az ezüst aránya eltérő. A legnagyobb ezüsttartalma az egyelőre párhuzam nélküli díszítéssel bíró IV. 61.1.4. leltári számú gyűrűnek van, melynek több mint 90%-os az ezüsttartalma. Szintén igen magas a liliommotívumos pecsétgyűrű ezüsttartalma: 86% körüli. Ezekhez képest - szemmel látható módon is - eltér a pecsétfejen X alakú mintával díszített gyűrű, melynek ezüsttartalma nem éri el a 8o%-ot. Igen magas viszont - 20% körüli - a réztartalma, ami sajátos sárgás színt kölcsönöz a gyűrűnek. A réz és ezüst ötvözete valószínűleg az arany utánzását szolgálta, s egyfajta talmi csillogást jelentett a külvilág, és egyben viselője számára. Érdekes eredményt hozott a láncos-csüngős fülbevaló vizsgálata. Az ékszeren több helyen történt mérés is. Ezek azonban teljesen nem, de közel azonos eredményeket produkáltak. A legmagasabb az ezüsttartalma a csüngőnek, valamint a karikának, a legkisebb a lánc végén lévő vizsgált gömbnek volt. Összességét tekintve az ékszerek jó minőségű ezüstből készültek, így tulajdonosa feltehetően tehetősebb személy lehetett.

2

5 A lelőhely A kincslelet elemzése kapcsán foglalkoznunk kell a lelőhellyel is. Az ékszerek és érmék egy nagyjából északdéli dombhát középső részén kerültek elő. A környezetéből kismértékben kiemelkedő területen a hitelesítés során - többek között - Árpád-kori cserepek is előkerültek. A lelőhely teljes nagyságának megállapítását az erdősített és részben beépített terület nem tette lehetővé. Felmerülhet a kérdés, hogy lehet-e a lelőhelyet azonosítani valamilyen, a forrásokban is szereplő településsel? A már említett kérdés megválaszolásához érdemes megvizsgálnunk a lelőhelyre vonatkozó helyneveket. A Gúthi Erdészet névadója az Árpád-kortól ismert Gút nevű település, amelyet 1289-ben említ egy oklevél. Ebből azonban az is kiderül, hogy két ilyen nevű település is létezett. Mint Németh Péter írja: „a Gutkeled nembeli Pál fia Lőrinc (a Balkány család őse) és Pál fia Detre (az Atyai család őse) fiai: Mátyás és Pál e birtokukat is megosztják. Az oklevélből kiderül, hogy két Gutot különböztettek meg: az egyik örökölt, a másik vásárolt birtokuk volt, amelyekből az északi Detre fia Pálé, a déli Lőrinc ispáné volt."

2

4 XVI. századra datált női sírban került elő két hasonló módon díszített gyűrű. Igaz, ezek nem zártak, hanem karikájukat egymásra hajtogatták (Michelbertis, Mykolas: Akmeniy ir Perkünisés pilkapiai. (Die Hügelgräberfelder in Akmeniai und Perküniské.) „Archaeologia Lituana" monografijos A serija. Vilniaus Universiteto Leidykla, 2006. 120. 98 pav. 11-12.). Természetesen a két leletnek semmi köze egymáshoz, mindössze egy egyszerű motívum „időtlen" felbukkanására láthatunk ezeken keresztül egy újabb példát. 21 Kulcsár Mihály: Néhány megjegyzés az Árpád-kori karikaékszerek viseletének kérdéséhez. Az ún. köpűs záródású karikák. (Beiträge zur frage der Arpadenzeitliche Ringtracht. Die sog. Tüllenverscluß.) Savaria 22/3. 1996 (1992-1995) 253. 22 Az anyagvizsgálatot Dr. Kis-Varga Miklós végezte (Debrecen-ATOMKl), akinek munkáját ezúton is köszönöm. A vizsgálat eredményeit és a módszert Id. a Függelék Il-ben Kis-Varga Mikós tollából. 23 A hasonló korú kincsleletek elrejtőinek társadalmi státusáról írt vélemények összefoglalását ld. Jakab 2007. 267. 24 Németh Péter 1997. 81.