Piti Ferenc - C. Tóth Norbert - Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1524) - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 65. (Nyíregyháza, 2010)
Az oklevelek regesztái
helyett senkit, ezért a szokott, megkettőzött bírságban {in iudiciis duplarum) marasztalják el, ha nem tudná magát ésszerű okokkal kimenteni. (D. in Chenger, f. V. p. Dionisii.) Papíron, négy zárópecsét nyomával. DL 98984. (Károlyi cs. nemzetségi lt., Károlyi cs.) - A külzeten: Pro relicta Lancz de Karo! contra Gerardum Marci de Berwey modo intrascripto facta iudicialis quinto duplarum. Non solvit. - Károlyi II. 260. 385 1447. nov. 9. Buda. Garai László nádor Szatmár megye hatóságának. Előadták neki Kallo-i Lewkes Miklós fia: János és fiai: Pál és László nevében, hogy Philpes-i Bálint az elmúlt időszakban, azaz Simon és Júdás-napon (okt. 28.) elküldte fegyveresen Nabrad-on lakó familiárisait, Nagy {Magnus) Jánost, Nyakas Pétert és Bálint scolaris fiát, Mátyást a panaszosok Szatmár megyei Panyala birtokára, Chwchak András jobbágyuk házához, ahonnan összes disznaját elhajtották. Kéri ezért őket, hogy küldjenek ki maguk közül egyet vagy kettőt, akik tartsanak vizsgálatot, majd tegyenek neki jelentést. (D. Bude, f. V. a. Martini.) Átírta Szatmár megye hatósága 1448. jan. 11-én kelt jelentésében: 386. DL 55366. (Kállay cs. lt.) 386 1448. jan. 11. Csenger. Kelchew-i Bomemiza János szatmári alispán és a négy szolgabíró Garai László nádornak.1 Megkapták 1447. nov. 9-i levelét (385), amelynek értelmében kiküldték maguk közül az egyik szolgabírót a levélben foglaltak végrehajtására. Ő visszatérve azt a jelentést tette, hogy a megyébe menve mindenkitől, akitől lehetett, kérdezősködve azt tudta meg, hogy noha Kallo-i Lewkes Miklós fia: János Philpes-i Bálinttal közösen egy tölgyerdő használatát megtiltotta azzal, hogy az ott talált disznókat el kell hajtani, ennek megfelelően Bálint familiárisai el akartak hajtani néhány ott lelt disznót, de az az ember [Chwchak András jobbágy] a disznók közül hetet magához vett és egy telekre hajtotta őket; Bálint familiárisai ezeket vették el, de nem Bálint akaratából {licetprefatus Iohannes filius Nicolai Lewkes de Kalló quondam stivam glandinosam communiter cum Vallentino de Philpes prohibuissent ita, quod quorumlibet hominum porcos in dicta silva repertos inpellirifl] deberet, quidam familiäres Vallentini de Philpes quosdam porcos in dicta silva reperiendo inpelli voluisset, tunc ille homo ab eisdem VII recipiendo et ad quondam curiam compellisset, quos tandem familiäres Vallentini de dicta Philpes excepissent, séd non ex voluntate eiusdem Vallentini). (D. in Chenger, f. V. p. Epiph.) Papíron, négy zárópecsét nyomával. DL 55366. (Kállay cs. lt.) - A külzeten; Magnifico Ladislao de Gara regni Hungarie palatino pro Iohanne Lewkes de Kalló, Paulo et Ladislao filiis eiusdem de eadem contra Vallentinum de Philpes modo intrascripto facta relatoria. 1 A címzett neve csak a külzeten. 387 1448. júl. 25. Csenger. Kewlche-i Bomemiza János szatmári ispán és a négy szolgabíró emlékezetül adják, hogy Kallo-i Lewkes Miklós fiai: János és Lőrinc kérésére az alábbi vizsgálat elvégzésére kiküldték embereiket, Sarolyan-i Márton fiát, Györgyöt és Gál fiát, Györgyöt pecsétjükkel {testimonio sigili noştri). Ok visszatérve jelentették, hogy mindenkitől, akitől lehetett, kérdezősködve azt tudták meg, hogy Mathuchyna-i György elküldte Gyarmath-on lévő birtokrészéről ottani familiárisait és jobbágyait az ő Remethe nevű prédiumukra, ahol a 154
