Piti Ferenc - C. Tóth Norbert - Neumann Tibor: Szatmár megye hatóságának oklevelei (1284-1524) - A nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 65. (Nyíregyháza, 2010)
Az oklevelek regesztái
érsek, főkancellár a királyi pecsétekkel távol van, ezért az érsek pecsétjével erősítették meg. (Presentes verő propter absentiam venerabilis in Christo patris domini Johannis archiepiscopi Strigoniensis, aule nostre sumpmi cancellarii sigillorumque nostrorum erga ipsum habitorum, sigillo eiusdem fecimus consignari.) (D. in Vissegrad, in Emerici.) Átírta Szatmár megye 1401. dec. 15-i jelentésében: 246. DL 53140. (Kállay cs. It.) - ZsO II. 1291. 246 1401. dec. 15. Csenger. Guth-i Pál szatmári alispán és a szolgabírák jelentik Zsigmond királynak, hogy nov. 5-i parancsára (245) kiküldték Scalmad-i Györgyöt és Jánost, akik visszatérve elmondták, hogy vizsgálatot tartva megtudták, hogy minden Leukes fia: Miklós meg Leukes, János és István panasza szerint történt, miközben köztük per folyik. (D. in Chenger, f. V. a. Thome ap.) Papíron, hátlapján négy pecsét nyomával. DL 53140. (Kállay cs. lt.) - A hátlapján a címzés alatt: Inquisitoria. 247 1401. dec. 31. Visegrád. Zsigmond király parancslevele Szatmár megye hatóságához. Elmondták neki Semyen-i Leukes fia: Miklós meg Panyla-i László fiai: Leukes, János és István nevében, hogy Garol(!)-i Marhardus fiai: László és András a kereszt felmagasztaltatásának ünnepe utáni 3. napon (szept. 16.) Semyen és Panyla birtokukról 195 tizeddisznójukat (porcos ipsorum decimoles'), továbbá Leukes fia: Miklós jobbágyától, Pál fiától: Antaltól 33, aztán Lucanapján (dec. 13.) pedig Miklóstól 95 legelő disznóját (porcospascuales), ezenkívül Leukes, János és István jobbágyaitól: Chyryk (dictus) Lászlótól 61, Varga (dictus) Jánostól 3 és Bartha-tól 5, Konch Páltól pedig szintén 3 disznót vettek el hatalmasul, valamint a Panyla-i nemeseknek három Panyala-i jobbágyát pedig ugyanitt Kandia (dictus) Péter, Farkas Benedek, Fuzthew Bereck és Kakas Péter nevű familiárisaikkal megverették és mindenükből kiraboltatták. Ezért megparancsolja nekik, hogy küldjék ki egy vagy két emberüket az igazság kiderítésére, majd azt írják meg neki. (D. in Wissegrad, in Silvestri.) Átírta Szatmár megye 1402. márc. 23-i jelentésében: 249. DL 53144. (Kállay cs. It.) - ZsO II. 1361. 248 1402. febr. 9. Csenger. Gachal-i Bertalan fia: Imre, Chaach-i György és Marchally-i Dénes vitézek (milites) székely és szatmári ispánok nevében emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előtte Vaya-i László és tiltakozott az ellen, hogy Lóránt fia: Barla Vaya birtokra küldött jobbágyaival egyik jobbágyának lovát birtokára vitette, azt mondván, hogy a lovat kóborolva találta, majd amikor visszakérte tőle a lovat, Barla azt válaszolta, hogy az ő jobbágyától lopták el lovat, majd úgy ítélte, hogy a jobbágy intézkedése értelmében tegyen esküt és a lovat magához vette. Vaya-i László az eskütételt Vaya-i Tamás előtt eltiltotta, de Barla ezt nem vette figyelembe. Mindezt Vaya-i Tamás tanúsította előttük, ezért úgy döntöttek, hogy Barla a lovat hatalmasul és jogtalanul tartotta magánál vagy jobbágyánál, (primo dixisset, quod ipsum equum errantem invenisset, postmodum verő, dum re[stitui] facere postulasset, in 108
