Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban (1920-1945)
pohárköszöntő elhangzása után 30 pohár hullott a mélybe. Az ünnep tiszteletére ifi. Papp Lajos adott díszebédet, a munkások pedig 1 napi bért kaptak ajándékba 1 4. A bokrétaünnepen szóba került az is, hogy még az ősszel tovább folytatják az építkezést s egy év alatt az egész laktanyát felépítik, a törzsépülettel, őr- és fogdaépülettel, tiszti étkezdével, gyengélkedővel, markotányos épülettel, műhellyel, kocsiszínnel, raktárral és még egy nagy legénységi épülettel együtt. Ezekből a szép tervekből azonban az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet miatt kevés valósult meg. Egy év kiesés után, 1931 tavaszán az építőmesterek megkapták az építési engedélyt az I. számú őr- és fogdaépületre, a IX. sz. törzsépületre, a X. számú nyitott kocsiszínre, a XIV. és XV. sz. trágyatartókra és a XVI. számú gép- és szivattyúházra 1 5. Ezek az épületek nagyon szép kivitelben, terméskő lábazaton, nyerstégla pártafallal, lapostetővel, még ez év végére elkészültek. A törzsépület főhomlokzatán ott ékeskedett a koronás országcímeres talpon álló zászlórúd, alatta feketére festett betűkkel kiírva: DAMJANICH JÁNOS LAKTANYA 1 6. Ez a kaszárnya így már kényelmes elhelyezést biztosított a 12. gyalogezred parancsnokságának, az ezredtörzsnek, a 12/11. zászlóaljtörzsnek, az 5., 6., 7. puskásszázadoknak, és a II. géppuskás századnak, az ezredközvetlen kocsizó géppuskás századnak, aknavető szakasznak 1 7. Még 1931-ben a Damjanich laktanyában elkészült egy földbe süllyesztett házi lövölde is. 1935-ben Pisszer János, helybeli építőmester kocsiszín építésére kapott engedélyt, melyhez a későbbiek során hozzátoldották a kovácsműhelyt is. Közben elkészült a kaszárnya külső kerítése is: a Kállói út hosszában a főkapu két oldalán vasoszlopokra feszített sodronyháló, a többi részen vasbeton oszlopok között vízszintesen fektetett betonlapokból álló kerítés. 1937-ben újra nagy építkezések indultak a laktanyában, az addig Debrecenben állomásozó I. zászlóalj számára készült egy új épület és egy istálló. A háromemeletes, szinteltolással épült zászlóaljépület terveit a Honvédelmi Minisztériumban készítették, kivitelezői a debreceni Tóth testvérek voltak. 1938 őszére, amikor a 12. gyalogezred első jelentősebb megmozdulására sor került, már Nyíregyházán állomásozott az ezredparancsnokság, az ezredközvetlenek (árkászszázad, kerékpáros és távbeszélő szakasz, kocsizó géppuskás és aknavető század, lovasszakasz, páncéltörő ágyús század) és két zászlóalj (3-3 puskás és l-l géppuskás századdal). A III. zászlóalj állomáshelye továbbra is Nyírbátor. Az ezred felállításakor - 1920-ban - Nyírbátorban még nem volt laktanyaépület, ennélfogva a zászlóalj két századát és a géppuskásokat a Nyírbátori Takarékpénztár tulajdonában lévő Műgyapjúgyárban szállásolták el. Az irodákat, raktárakat, a zászlóalj lovait pedig a beszállásolási törvény alapján magánházaknál helyezték el. Ugyanígy biztosították a tiszti lakásokat is. A zászlóalj harmadik századát Mátészalkára vezényelték, ahol egy kincstári barakkot jelöltek ki számára. Még ugyanabban az évben a község egy leendő laktanya céljára 13 katasztrális hold földet ajánlott fel a sertésvásártér mellett. 1923-ban a Honvédelmi Minisztérium Nyírbátort is állandó békehelyőrségül jelölte, s ezzel együtt elrendelte a laktanya felépítését is. Hamarosan elkészült a 21 épületet magába foglaló kaszárnyatelep terve, melyben nemcsak a zászlóalj legénysége, anyaga és lovai kaptak helyet, hanem a tiszti 14 Nyv. 1929. szeptember 24. 217. sz. 2. o. 15 SzSzBMÖL. V. B. 186. IV. 552/1929. 16 A Damjanich laktanya tervei megtalálhatók: SzSzBMÖL. a városi mérnöki hivatal iratai. V. 192. IV. 15. doboz C. és D. nyaláb. 17 HL. Katonai objektumok építésére vonatkozó iratok: 109. doboz. 10 •.
