Bene János: Nyíri bakák a Donnál (A Jósa András Múzeum kiadványai 61. Nyíregyháza, 2009)
A magyar királyi 12. honvéd gyalogezred Nyíregyházán és Nyírbátorban (1920-1945)
és altiszti lakások, a tiszti szálló és étkezde is. A tervek készítői a laktanyán belül próbáltak tisztek és altisztek számára a társadalmi rangjuknak megfelelő életkörülményeket biztosítani. Egyemeletes, villaszerű épületeket képzeltek el, ahol minden tiszti lakáshoz külön udvar - altiszteknek két családonként egy udvar - tartozik, s mert a községben társadalmi életre, szórakozásra nemigen van lehetőség, a tiszti étkezde egyben kaszinóul is szolgált volna 1 8. Az 1920-as évek elejének nehéz gazdasági helyzete miatt e szép tervekből szinte semmi sem valósult meg, az 1924-25-ben épített két barakkon kívül, ahová két századot helyeztek el. Az elhelyezési nehézségek aztán tovább súlyosbodtak azzal, hogy 1926-ra a Nyírbátori Takarékpénztár felmondta a Műgyapjúgyár bérletét, s még ugyanaz év május l-jével a mátészalkai századot is bevonták a községbe 1 9. Ekkor a képviselőtestület újra kérelemmel fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz, melynek eredményeként 1927-től felgyorsult a laktanya építésének ügye. Új tervek készültek Raichle Ferenc budapesti műépítész irodájában. A kivitelezést Faragó Sándor és Miholetz János nyírbátori építőmester és kőműves vállalta, az építőanyagot a BONI gyártelep biztosította az általa gyártott mészhomok téglából. Az építkezés első ütemében elkészült egy legénységi épület, a parancsnoki épület és a tiszti kaszinó. Az egyemeletes legénységi épületben két századot helyeztek el a legénységi konyhával és étkezdével együtt. A szintén egyemeletes parancsnoksági épületben kapott helyet a zászlóaljparancsnokság összes irodája, valamint az ügyeletes tiszt szobája, itt volt az őrség, valamint a legénységi fogda is. A kaszinó épületét is emeletesre építették, tetején toronnyal, melyben a laktanya vízellátását biztosító tartályt helyezték el. A földszinten a vívó- és táncterem, az olvasószoba és az ebédlő kapott helyet, az emeleti szobák a nőtlen és átvonuló tisztek szállásául szolgáltak. Az építkezés második ütemében, 1928-29-ben a Dömény és Ehrlich budapesti építési vállalkozók kivitelezésében elkészült még egy legénységi épület, szintén két század részére. Felépült a tiszti és altiszti lakóépület, a gyengélkedő és az istálló. A tiszti lakóépület 8, családos tisztnek adott otthont, az altiszti épületben 8 egyszobás és 4 kétszobás lakást alakítottak ki 2 0. E szépen induló építkezés azonban a gazdasági válság miatt tovább nem folytatódott, az 1930-as években már csak kisebb munkákat végeztek a kaszárnyában és környékén: felépült a kerítés, 1940-re pormentes út és járda kötötte össze a Báthori István laktanyát a községgel, s ugyanekkorra elkészült a villanyvilágítás is. Békeévek A mostoha laktanyaviszonyok, a súlyos trianoni katonai kötöttségek ellenére a nyíregyházi gyalogezred a 20-as évek közepétől már megszokottá vált békeéveit élte: kiképzés, gyakorlatok, katonai rendezvények, ünnepségek. A szakasz-, század-, zászlóaljkötelékben végzett kiképzés eredményességét, hatékonyságát évente egyszer nagygyakorlaton is bemutatták a nyíregyházi bakák. 1927 szeptemberében a debreceni 6. vegyesdandár tartott bemutató harcgyakorlatot Nyírbátor határában mint18 HL. Katonai objektumok építésére vonatkozó iratok: 108. doboz. 19 SzSzBMÖL. V. 375. Nyírbátor nagyközség iratai: Kgy. jkv.: 1926. május 15. 267/1926. 20 HL. Katonai objektumok építésére vonatkozó iratok: 108. doboz. • 11
