Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

[Szécsi] András erdélyi püspöktől, hogy Csengerben fából kápolnát építhessen, s abban a Jánosi egyház papja misét mondhasson. [A téglából felépített egyházat a Mindenszentek tiszteletére szentelték (1406: ineccl-m OOSS. in eadem v. Chenger constructa DL 98753; Károlyi I, 536)]. Péter fia: „Nagy" János 1332-ben már Csengerben lakott, amikor [a Csák nb-i] Péter fia: János Senye birtokát elfoglalta, abban 4 év alatt 32 M. kárt okozva. A falu megyegyűlés és oklevélkiadás helyszíne ( 1333, 1338, f358). A Szamoson szedett csengeri vámot 1351-ben említik (DF 253442; F. IX/2. 118). 1381-ben Csaholyi Sebestyén mester panasza szerint Balk vajda, szatmári és máramarosi ispán Óvári birtokán a Szamos folyó mellett új révet és vámot, Vizsolyban vámot emelt, arra kényszerítve a Németi város felé utazókat, ami az ő csengeri révének és vámjának a kárára van. Zsigmond király Balk rév- és vámállítását megszünteti, amely rendelkezését Garai Miklós nádor Szatmár és Ugocsa m.-ék közgyűlésén is megerősített. 1388ban a király évi 13 vásár tartására ad engedélyt (JAMÉ XVTII-XX/1983/ 95). Ugyanő 1429ben Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost [felesége 1/Debreceni Zsófia (1424: DL 79941 Zichy VIII, 207); 2/ Kusalyi (Közép-Szolnok m.) Jakcs Ilona (1444: DL 38281 )] és Lászlót e birtokban és a hozzátartozó Senye, Lőkös, Recsege és Hosszútelek pusztákban is új adomány címén megerősíti (DF 211240=LO Stat. C-98; DF 253694). Gótikus templomának alaprajza: SzSz I, 357. AXIX. sz.-ban Óvári, Bagos, Csengerújfalu, Ura, Pátyod és Angyalos határolta (Pesty, 1864). —Csenger, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1043: 6434 kh.). CSEREPESfMEZÖ) 88. 1337: iuxta Cheripesmezeu dictum a parte p-nis Rodolph voc. exist. (DL 31081); é.n. [ 1340] >390: p. Cheped [ : Chereped] (AOkl. XXIV, 673); 1392: pertinentia Cherepes (TT. 1889,546, 117. reg.; Zs. I, 2362); 1392/483: ~ (C. Tóth: Lelesz II, 6); 1411 : sessio ~ (DL 39504; LK 9/1931/72-3, 54-5. reg.); 1478: pr. ~ (DF212043 = LO Stat. P-14). A hn. a magyar cserepes mn.-ből keletkezett. Tövisi Lőrinc fia: István Meggyes és Tárkány birtokai 1337. évi határjárásánál 1 határjel Radalf birtok felől a Cserepesmező közelébe esik, itt végződik Tárkány és Hodász határa. 1340-ben Meggyessel volt határos. 1392-ben Tárkány tartozéka, amelyet Tövissedi István fia: Jakab mester, deák - kiskorú Péter fia nevében is az örökölt Meggyes és Tárkány birtokaival és a határaikon belüli tartozékokkal, Túzokossal, Eperjessel együtt [a Balogsemjén nb-i] Kallói (Szabolcs m.) István mesternek és fiainak, valamint [a Káta nb-i] Csaholyi Sebestyén fiainak 175 budai d. M.-ért elad. 141 l-ben Zsigmond király új adomány címén elrendeli Jánosi Mihály fiai: Péter, Bálint és László, Barla fia: Lóránd és Miklós fia: István bevezetését e telek birtokába is. 1478-ban Mátyás király parancsára Petenyeházi Jánost és Miklóst, János leányát, Zsófiát, Jánosi „Kántor" Imre feleségét Jánosi, Hodász, Derzs, valamint a hozzájuk tartozó puszták, így Cserepes részeibe iktatják. — Hodász határába olvadt, a községtől DK-re (Kálnási 1989, 81: Cserepes-hegy). CSERGED 89. 1338: p. Cherged (DL 96202); * 1417: Lad. de Chyngend (Zs. VI, 430); 1489: Cherked (DF 223855 = LOAA. nro. 16). A hn. a magyar népi csörge 'csermely' származéka. A település feltűnésekor, 1338-ban Géci László fiai: János, András és Jakab osztályt kértek Mátyás fia Pétertől. Az utóbbi szerint az előbbiek nem saját nemzetségén, hanem a leányok vonalán örökösök. László fiai ennek az ellenkezőjét bizonyítanák [a Csák nb-i] Darahi Mihály fiai: Péter, András és Csák bírói ítéletet tartalmazó oklevelével és a Darahiak nyilatkozhatnak Cserged birtokról is. Nem dönthetőel, hogy Csergedre vagy Csengerre való volt-e az a [? Csaholyi] László, aki 1417-ben a Bagosiak és a Vetésiek perében kijelölt királyi ember. 1489-ben egy körtvélyesi jobbágy neve utal származási helyére. — Vetés határába olvadt (Pesty, 1864: Cserge).