Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

CSOKALY 90. 1313: Saul,Natasac-es de Chakal (AOkl. III. 452); é.n. [1317 k.]: Mart. sac. de ~ (DL 97773); 1325>335: p. ~ (AOkl. IX, 594); 1329>335: ~ (Uo. XIII, 690); 1333: ~ (Uo. XVII, 213, 228); 1337: ~ (DL 96199); 1375: p. Chakoul (DL 96499); 1386: p-nis Chakal uoc. in C-u Zathmariensi habite (DL 77931; Zichy IV, 316); 1393: ~ (Zs. I, 3229); é.n. [1437 u.]:pr. Chakol (DF 209652=LO Metales Szatmár, nro. 54). A hn. szláv eredetű szn.-ből keletkezett magyar névadással. A település feltűnésekor, 1313ban egyházának papjai, Saul és Náta 4 más pappal együtt Laskodi (Szabolcs m.) János felesége, [Pályi] Egyed ispán leánya: Ilonka sírjánál végrendeleti tanúk. Márton papja 1317 körül [a Kaplony nb-i] Vetési Mihály fia: Illés bán özvegyének végrendeleti tanúja Szatmáron. 1325 előtt Karászi (Szabolcs m.) Sándor fiai: Miklós és László birtoka, akik anyjuknak [Bábonyai (Bihar m. ) Gergely leányának], Klárának 30 M-ért elzálogosították, az évben pedig hitbér és jegyajándék fejében átadják. Ám 1329-ben a Karászi fiuk Sólymos birtokukat anyjukkal Csokalyért elcserélték. Mivel László fővesztésben lett elmarasztalva, Miklós Csokajt 1325. febr. 9.-től számított 6 évre 22 M.-ért [Madai] Pál fiainak. Jakónak és Andrásnak, valamint [Vajai] Ábrahám fiainak, Jánosnak és Mihálynak elzálogosította. Valószínű, hogy a zálog 6 Vi M.-s részletét fizeti ki Ábrahám fia: János vajai nemes Sándor fia: Miklós karászi nemesnek 1329ben (AOkl. XIII, 467, 492). Ám Miklós 6 év múlva nem váltotta ki, ezért 44 M. értékben el kell marasztalni. 1333-ban Perényi Miklós ispán [nádori albíró] a fővesztés miatt az egész birtokra rá kívánta tenni a kezét, a Madaiak és a Vajaiak szerint ezt nem teheti, mert a birtokot megosztották, így csak annak fele illeti 2/3 részben az országbírót, 1/3 részben Perényi Miklóst. A Szatmár m.-i Csokalynak tehát az időközben elhunyt Karászi Miklóst ülető jobb[oldali] fele 22 M. (minden M.-t 50 cseh g.-ban számolva) értékben [Madai] Lőrincet és Ábrahám fiait illeti. A birtokbecsű alapján a 46 garas M. értékű birtok másik részére úgy tarthattak továbbra is igényt, ha azt megváltva, 2/3-1/3 részben Pál országbírónak, ill. Perényi Miklósnak kifizetik. Ezt vállalva Lőrinc és Ábrahám fiai: János és Mihály fele-fele arányban Csokaly birtokábajutottak. 1335-ben a Karászi fiuk anyja, [a Hontpázmány nb-i Jánoki (Abaúj m.)] Demeter fia: Derzs felesége az 1325. évi oklevél alapján Csokajt visszaszerezni kívánta, ám a nádor az 1329. évi oklevél alapján patvarkodásban elmarasztalta (Uo. XIX, 592, 606). 1337-ben már Vajai Ábrahám fiai: Mihály és János tiltják Madai Jakó fia: Lőrincet és Rohodi Lászlót a csokaji erdők és szántók használatától. 1342-ben Ábrahám fia: János fiai: László, Miklós és Antal, valamint Mihály fiai: Ábrahám, Benedek és Miklós osztozik a lakatlan birtokon. Ny-i fele Mihály fiaié, a K-i János fiaié lett (DL 96223). 1375-ben Madai Lőkös fia: ? csokalyi részeit is 28 arany ft.-ért elzálogosítja testvérének, Miklósnak. 1386-ban [a Kaplony nb-i] Károlyi Simon fia Lászlót, Károlyi Mihályt és [a Gutkeled nb-i] Kisvárdai (Szabolcs m.) János fia Domonkost iktatják Csokaly és Madai András földjeinek birtokába. Rohodi Miklós fia: László Körtvélyestelek sessiójával volt határos (1348: DL51487; Kállay I, 951), 1337-ben Várasdobossal ( 1337/368: DL 70652; 1337/371: DL 98614; Károlyi I, 322), 1437-45 között Rohoddal, amikor szintén a vajai nemesek pusztája. 1393-ban Vaja határjárásakor említik az ide vezető, fűvel benőtt utat [via graminosa). 1419-ben a pusztát (pr. Chaka/l/) áthelyezték Szabolcs m.-be (Zs. VII, 1156). — Nyírmada határába olvadt, a községtől DNy-ra, a rohod-vajai határszögletben (Mező, 89: Csokaj). CSOMAKÖZ 91. 1298/320: p. Chamakuz (Tiszántúli Ref. Egyházkerület Kt., Sztojka cs. oki.; DF 275875; Száz. 23/1889/VIII, 92); 1306/320: t. ~ (Száz. 23/1889/VIII, 93; AOkl. II, 101); 1319/