Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

ÁBRAHÁMSZEKERESE Ld. Szekeres 3. alatt! ADORJÁN 3. 1262: t. Adriani in C-u de Zathmar exist. (Gödény cs. oki.; Szirmay: Ugocsa, 148; F. VII/ 3, 44; RA II/l, 1788; DocTrans. XIII/II, 44; Libri regii 5. k. 666-7; Litari donationum 4. k. 541); 1413: p. Adoryan (Szirmay II, 323; Csánki I. 470); 1414: Jo. de ~ (DL 98806; Károlyi II. 15); 1417: ~ de Adryan-Adrian (Zs. VI, 1160, 1163); 1430: p. Adryan (DL 97791; Perényi 596); 1487: p. Adoryan (DL 27071 ). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A falu feltűnésekor, 1262-ben V. István ifjabb király Munkács fia JVedének [a minden bizonnyal várjobbágy eredetű Gődényházi (Ugocsa m.) cs. ősének] a tőle elvett Adorján Szatmár m.-i földért Tornatelek (Ugocsa m.) lakatlan földet adja. AXrv. sz.-ban Remetével egy a birtokosa (ld. ott!) Szirmay szerint 1413-ban Adorjáni Demeter fia: János és fia: János egyezséget köt vejével, Ilona leánya férjével, Rátoni (Kraszna m.) István fia Tamással, és annak testvérével, Benedekkel, hogy ha mindketten magtalanul halnak el, akkor Adorjánt a Rátoniak öröklik a Szabolcs m.-i Oltároslövő pusztával együtt. Adorjáni János Salánk (Ugocsa m.) ügyében tanú (1414), ugyanő a Meggyesiek és a Vetésiek, majd a Meggyesiek és a Börvelyiek perében kijelölt királyi ember (1417). Rátoni Tamás még 1426-ben tett panasza szerint Meggyesi Bán/!/fia: János fiai: Miklós és Simon Adorján birtokukat elfoglalták, őt e birtokból kizárták. A per tárgya még 1430-ban is vizsgálat alatt. Az 1466-ban magszakadt Adorjáni János után a falura a rokonság okán Meggyesi Simon bán fia: Móric fiai: László és István is jogot formáltak, ezért Rátoni Tamás fiai: Mihály és János az 1413. évi egyezségalapján perbe fogták őket. Megegyezésük szerint Adorján a Rátoniaké lett, akik közül Mihály fiai: Ferenc és György, valamint húguk, Margit [Dobai (Közép-Szolnok m.) Györgynél 1488ban egész Adorjánra I. Mátyás királytól adománylevelet kaptak (Szirmay II, 323-4). A birtokba iktatásra még 1487-ben adtak parancsot. Ref. egyháza "igen régi, Gothus ízlésű erős kő imaház". A XIX. sz.-ban Sárközújlak, Sárköz, Kis- és Nagygérce, Túrterebes (utóbbi három Ugocsa m. ) határolta (Pesty, 1864). —M.Adorján, R.Adrian, j. SM. (Hnt. 1892,939: 1300 kh.). ÁGNÉMETI 4. 141 l.pr. Agnempty (DF 273747=LO Stat. D-231; Szerbia, 55). A hn. előtagja az ág 'patak, vízfolyás' értelmű fn., utótagjának jelentése 'német/ek/é'. A [Nádasd] patak mellé települt helység Németi városáé volt. A puszta feltűnésekor, 141 l-ben Németi város e tartozékába Zsigmond király adományából [Lazarevics István) szerb despotát beiktatják. — Minden bizonnyal azonos az 1339-ben említett Kisnémetivel (ld. ott!). A GOD 5. 1338: p. Ogud (DL 96202); 1339: p. Agud (AOkl. XXIII, 284); 1388: p. Papfalua al. nom. Agod voc. in C-u Zathmar exist. (C. Tóth: Lelesz III, 8); p. Agad (C. Tóth: Lelesz I, 23); *1394: Jo.J. Jo-isdeApod (Zs. I, 3379); 1402: p. Agud (Uo. II/l, 1744); 1410: Jo. de Agad (C. Tóth: Lelesz II, 280); 1429:

p. Agod (DF 221787 = LO AA. nro. 38); 1431:p. ~ in C-u Zathmariensi exist. (DF211412 = LO Stat. D-241). A hn. talán puszta szn.-ből keletkezett. 1338-ban Géci László fiai: János, András és Jakab osztályt kértek Mátyás fia Pétertől. Az utóbbi szerint az előbbiek nem saját nemzetségén, hanem a leányok vonalán örökösök. László fiai ennek az ellenkezőjét bizonyítanák [a Csák nb-i] Darahi Mihály fiai: Péter, András és Csák bírói ítéletet tartalmazó oklevelével, és a Darahiak nyilatkozhatnak Agod birtokról is. 1339-ben Darahi Mihály fiai: Péter és Csák birtoka, amely