Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Komlóddal szomszédos. 1388-ban [a Zsidó nb-i] Piliskei László fia Istvánt és fiait, Miklóst, Györgyöt és Pétert iktatják a Szatmár m.-i Papfalva, másképp Agod vásárolt részbirtokba. Ugyanakkor a Dombói [Darahi] Péter fia: János és fia: István agodi telkeiket Tyukodi Péter fia Istvánnak használatra átadják. Talán idevaló [a Gutkeled nb-i] Bátori Péter fia: János nemtelen familiárisa, János fia: János, akit 1394-ben 2 hónapi katonai szolgálatra köteleznek ura oldalán. 1402-ben Dombói János fia: Demeter elzálogosítja Agod most lakóitól elhagyott részét, az egész birtok '/i-t Csáki Miklós erdélyi vajdának, testvéreinek, György székely ispánnak és Istvánnak 30 szatmári/!/ ft.-ért. ft.-ját 50 új, királyi d.-ban számolva. Agodi [Darahi] János kijelölt királyi ember Majtény ügyében (1410). Innen származik egy 1429-ben Vitkán lakó jobbágy. 143 l-ben Darahi Jakab fia Jánost és Mátyus fia Lászlót beiktatják eme idegenek kezében lévő birtokba is. Az iktatásnak a Piliskeiek géci falunagya ellentmondott. — Nagygéc határába olvadt, a községtől Ny-ra (JosAufn. /1783-85/XXLX. col. 13. sect.: Zagod; KálnásiSebestyén 284: Zagod, Agod). AKOL 6. 1337/368: p. Akai (DL 70652); 1337/371: ~ (DL 98614; Károlyi I, 322); 1368: p. Akol (DL 70652; Csánki I, 470); 1511 : pr. Akai..in C-u de Zabolch exist. (DF 273721 =LO Stat. D-72). A hn. a magyar akol 'karám, ól' fn.-vel azonos, de felmerült a hn.-i használatú akolnak 'kerek erdő'-féle értelmezése is. Feltűnésekor, 1337-ben birtokosai, [a Hontpázmány nb-i] Petri (Szabolcs m.) Lőrinc és Derzs fia: László [a Petri Derzsi cs. őse], valamint apai ágon unokatestvérük, [Újfalui (Szabolcs m.) DL 16458] Fábián fia: Moyus fia: Mihály Dobos és a hozzátartozó Akol, Dég és Tehnye határait megjáratta, s Szamosszeg népeit eltiltotta e birtok használatától is. Az oklevelet 1368-ban Dobos és Olcsva határperében a váradi káptalan átírja. 151 l-ben Petri Derzsi Lőrincet és Márkot iktatják be a már Szabolcs m.-i Szamosszeg és pusztái: Akol. Dég és Ténye birtokába. — Nagydobos és Szamosszeg határán kereshető. ALEXANDERTEL[E]KE Ld. Sándor alatt! ALMÁS 1. 7. 1364: p. Almas (DL 50269; Fejérpataky Ek. 287-9); 1364/383: ~ (DocTrans. XTV/12, 253, 476); 1364/XVIII.: ~ (DL 98586); 1420:p. ~ (Zs. VII, 2185); 1395: Jo. de ~ (C. Tóth: Lelesz I, 201); 1435: p. ~ (DL 98916; Károlyi II, 155); 1449: p. ~ in Zaíhmar C-us exist. (DF 222395 = LO AA. nro. 60); 1516: p. ~ (DF 224879 = LO AA. nro. 22); 1516/778: ~ DF 278881 =Herpay 104, 305-6. reg.). A hn. az almás köznévvel azonos, jelentése 'almafás'. 1364-ben [a Kaplony nb-i] Vetési Péter fiai: Pál és Lőrinc birtokaikon megosztoznak. A vetési szántóföldekkel szembeni Almás É-i része Pálé, a D-i Lőrincé lett. 1395-ben Almási [Vetési] János kijelölt királyi ember Ököritó ügyében. 1420-ban Csáki István tiltakozik Vetési Jakab itteni jobbágyainak pusztításai miatt. 1435ben Vetési [Lőrmc fia: ] Ambrus fiai: István, György és Mihály, valamint Vetési János fia: Miklós birtokaikon, így a Szatmár m.-i Almáson is megosztoznak. Ugyanezt teszi 1449-ben Vetési Jakab fia: Miklós, István fiai: Péter és István, és János fia: János. 1516-ban néhai Vetési Miklós és felesége, (E)Sztári (Bihar m.) Ilona birtokaiból leányainak, Zsófiának [Sóvári (Sáros m.) „Sós" Péter felesége] és Orsolyának e birtokból is járó osztályrész és leánynegyed kiadása dolgában vizsgálatot kérnek Vetési Görgy és Albert ellen. — Vetéssel volt határos (Csánki I, 470), annak területébe olvadt (MW Szatmár, 167).
