Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

ban Zsigmond király e birtokot vámjával és Tótfalut 1000 arany ft.-ért elzálogosítja Kusalyi [(Közép-Szolnok m.) Jakes] György tárnokmesternek és testvérének, Istvánnak. 1410-ben Zsigmond király Albisi (Biliar m. ) Márton fia: Dávid volt zólyomi ispánnak adományozza a magyar lakosságú királyi birtokot minden haszonvétellel és vámjával. A következő évben a Szolnok m.i birtokon a király Szent Margit (júl. 13) napján évi (országos), minden szombaton pedig hetivásár tartását engedélyezi a királyi szabad városok vagy falvak szabadságával. 1438-ban „Zólyomi" Dávid fia: Tamás [felesége Bátori Antal leánya, Erzsébet (1463: DL 74688)] és fia a kővári várhoz (Közép-Szolnok m.) tartozó erdők ügyében Bélteki Sandrin fia Jánossal kiegyezik. Az utóbbi a Zólyomiaknak átengedi Zazar birtokot is. 1469-ben feljegyzik, hogy a Zólyomiak idevalójobbágyai Kővár várának erdejét szabadon használhatják. Innen származik egy Szekeresen lakó jobbágy (1485). 1520-ban Albisi „Zólyomi" Dávid fia Jánost, továbbá „Zólyomi" Miklós fiait, Lászlót, Györgyöt és Ferencet iktatják II. Lajos parancsára új adomány címén a Szatmár m.-i Zazar birtokába is, mert okleveleik a parasztfelkelés idején elvesztek. 1480-83ban Közép-Szolnok m.-be számították mint Zólyomi Tamás és Dávid birtokát, amely 32 + 30 ft. adót fizetett. 1669-ben a település és Nagybánya között a Musdély patak volt a határ (Palugyai, 501). — M. Zazár (1890), R. Sásari, j. MM. (Hnt. 1892, 1677: 1873 kh.). ZAZARBÁNYA 553. 1327: hospites de Zazarbanya (AOkl. XI, 124); 1347/445: Jidelium nostrorum universitas... deZazurbanya (Nagybánya város lt. 5. sz.; Száz. 23/1889/VHI, 130-1.); 1347/ 492/503: ~ (DL 72092; F. VIII/4. 498; XI/1, 497-503; DocTrans. XIV/4, 401); 1347/XVIII.: ~ (DL 98558). Nevét a Zazar patakról, ill. a Nagybányától É-ra fekvő Zazar-, később Nagy- ül. Kereszthegyről kapta (Szirmay I, 246). Az 1327-ben feltűnő Zazarbánya vendégtelepesei I. Károly király csonkult okleveléből ismertek, amikor László és Erdő javára I. Károly király intézkedik (Ld. Erdőszáda alatt!). Schönherr szerint (410) az oklevélben a király azt kérdezi az idevaló telepesektől, hogy kifogásolják-e a felépült hídon történő vámszedést? 1347-ben I. Lajos király megengedi a város hospeseinek és bányászainak, hogy az aknák és a házak készítéséhez szükséges fát és fatörzseket, valamint cementet (meszet) a királyi erdőkben termelhessenek és szállíthassanak. 1445-ben Gewbel Jakab, Asszonypataka és Zazarbánya bírája kéri az 1347. évi kiváltságlevél átírását. — Nagybánya területébe olvadt már a középkorban. Elképzelhető, hogy az 1429-ben említett Szent Lélek plébániát (ld. Rivulus Dominarum alatt!) a zazari bányaközség használta. ZEHON-ZEHUN 554. 1321: p-nes reginales Zebun et Vosod in C-u Zathmar (F. VIII/2, 299; AOkl. VI, 372); 1322: t. Zehon ~ Zehun (Uo. VI, 491, 540, 656); 1323: p. Zehun (Uo. VII, 608). Szláv eredetű hn. Elképzelhető az is, hogy a zohon 'az erdő legsűrűbb, legárnyasabb része' szatmári tájszót őrzi a név. A Szatmár m.-i település feltűnésekor, 1321-ben Erzsébet királyné saját királynéi birtokaiból a Csanád nb-i [Telegdi (Bihar m.)] Pongrác fia: néhai Tamás ispán fia: Csanád mesternek, váradi prépostnak, titkos kancellárnak és királyi kápolnaispánnak adományozza, Vasaddal együtt. A következő évben e földekbe beiktatják (a határjárást Id. Vasad alatt!). 1323-ban a már egri püspök Csanád részére az adományt megerősíti. A XV. sz. végére Büiar m.-be helyezték át. — Gálospetri határába olvadt (Jakó: Bihar m. 321 : Szion, Szion hát, a községtől É-ra).