Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
ZOMBOKÚJLAK Ld. Újlak 3. alatt! ZSADÁNY 555. 1215/550: Salta de v. Sadan{VR. 181.§, 196); 1222/550: universes villanos de Sudan (Uo. 37.§, 276); 1264/291: ad v-m ~ (DL 90750; F. IV/3, 208; RA II/4, 3768); *1314>417: ... de Saudan (AOkl. III, 774; ErdOkmt. II, 222); 1332-4/PpReg.: St. sac. de Gadan, ~, ~ de Sadan (Vat. 1/1, 108, 117, 134); 1362: iob-nes... de magna Sadan, p. parva ~ (DL 51969; Kállay II, 1448); 1366/367: p-nem ~ voc-mJ-rum Pethew, Jo.J. Geo-i de altera ~ (DocTrans. XTV/13, 386); 1373: p. Sydan in Zathmariensi C-us exist. (DL 6102); 1393: p. Swdan cum suo tributo (DL 7856; Csáky 1/1, 169); p. Sadan tributi ad eadem... ~ spect. (DL 8016; DocVal. 461); 1406:p. ~ (Zs. 11/1, 4808); v. ~ (Uo. 11/1,5087); 1415: Lad.J. Nici de Nagsadan (Uo. V. 1099); p. Sadan (Uo. V, 1238); 1418: ~ (Uo. VT 2679); 1425: p. Nagsadan (DF 221629, 265471); 1425/XVIII.: ~ (DL 11679, 25777). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Magyar nemzetséget is neveztek így. A [Homoród patak melletti] falu eredetileg királyi várbirtok volt. 1215-ben az idevaló Salta tolvajsággal vádolja a pátyodi Mogot. 1222-ben [a szatmári] németek ispánja, Mérk perli Zsadány falu népét, amiért szolgájától 6 M.-t erőszakkal elvettek [NB! Györffy I, 137 Abaúj m.-be helyezi, az ügyben Márton ispán udvarispánja, Bedech járt el. 1222-ben a hiteles oklevelek újvári ispánként Bánkot, illetve Lőrincet nevezik meg (RA l/l, 377, 383), s csak egy méltóságsorában hamis oklevél Mihály fia Mártont (Uo. 380)]. 1264-ben a szatmári vendégtelepeseknek adományozott erdődi erdő határjárásakor a falu irányt jelez. * 1314-ben az idevaló Uracska fia: Péter ispán kijelenti, hogy nővére, Lüiom, Adi Bana fia: Hektor felesége hozománya és jegyajándéka fejében Adi Juwachin fiaitól, Gergely paptól, Feliciántól és Gúttól a haraklányi és adi (mindkettő Közép-Szolnok m.), Hektort ülető birtokrészek megváltásáért 14 M.-t, ugyanezekért Adi Demeter fia Jánostól ugyancsak 14 M.-t, míg Ja[kab] fia Istvántól pedig nővére fia, Péterke fia: Imre részében ugyanazért 14 M.-t, összesen 42 M.-t kapott. A zsadányi várjobbágyok kihalása után a falu egyik részét a Zsidó nb-i Szántói Pető, a másik részét Piskárkosi Elekus fia: György szerezte meg, bár erről okleveleink nincsenek. 1362-ben már 2 Zsadányról hallunk: Márton fia: Jakab, [a Zsidó nb-i] Szántói (Közép-Szolnok m.) Pető fia: János mester szolgája panasza szerint az ő kiszsadányi birtokát Nagyzsadányi [Piskárkosi György fia:] János mesterjobbágyai lekaszálták, onnan 7 szekér szénát szállítva el (DL 51970; Kállay II, 1447). 1366ban az egyik Zsadány Szántói Pető fiai: János és István birtoka, a másik Zsadány György fia Jánosé, amely Böszörménytelekével határos. 1373-ban Szántói Pető fiai: János és István mesterek, udvari vitézek zsadányi birtoka határjárásáról szóló oklevelet kerestet I. Lajos király az egri káptalannál. 1379-ben az előbbiek panasza szerint [a Kaplony nb-i] Vetési Pál fiai: László és Miklós, valamint Péter fia: Lőrinc az ő Zsadány és Dob birtokán belül a föld termését erőszakkal begyűjtötték (DF 219850=LO AA. nro. 26). 1393-ban Szántói Petőfi János Zsigmond király engedélyével birtokait - így Zsadányi a vámmal - leányának, Katalinnak, [a Gutkeled nbi ecsedi] Bátori János feleségének adja, akiket és gyermekeiket, Istvánt és Potenciánát e birtokba és vámjába iktatni rendelnek. Szatmár város határa 1 ponton Hódossal és Zsadánnyal érintkezik, s említik a Szatmárból Zsadányba vezető utat is (1406). Még ezen évben megegyeznek: a Piskárkosi Elekes fia: György fia: János fia: György és Rápolti László fia: László kezén lévő [Nagy-]Zsadányt, mivel azt Elekes fia: György vásárolta, s annak 2 fia és 4 leánya volt, 6 részre (l-l rész 7 telekből áll) osztják a leszármazottak. A29 lakott, 13 néptelen és 1, összesen 43 telekből Gacsályi László fia: Miklós felesége és Istvándi György és László 5 lakott és 2 üres, Rápolti László fia: László és Miklós fia: Sebestyén 4 lakott és 3 üres, Pálfalvi Sandrin
