Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

SZINFALU 464. 1424: p. walachalis: Zynfalua (LO Stat. D-197; Wenzel, 1857, kimaradt! ). A magyar szín a régi nyelvi szén 'egyfajta (gazdasági) épület' fn-ből keletkezett. De valószínűbb, hogy a Szamosba ömlő Szin patakról vette a falu a nevét. 1424-ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin birto­kaikon megosztoznak. A román lakosságú Szinfalu az utóbbiaknak jutott. — M. Szinfalu, R. Síi, j. SM. (Hnt. 1892, 1578: 5513 kh.). SZINÉR 465. 1333-5/PpReg.: (sac.) de Synir, ~ de Sy mir (V at. l/l, 355, 371); *1429: Petri Ruffi par. eccl. S. Nic-i de Cineris Transitu, dioc. (Lukcsics I, 1164); 1490: CastrumZynyr (DL 71026); 1524: Zyner (Maksay, 110); 1525: ~ (DF 225343 = LO AA. nro. 21 ). A falu a szláv eredetű nevét a Szamosba ömlő Szinér patakról kapta. Disznópásztorok tele­pülésétjelöli. 1334-ben az egri püspökség alá tartozó egyházának papja ismeretlen összeget, 1335-ben 31 g. pápai üzedet fizetett. Talán idevonható egy 1429. évi adat, eszerint egyházát Szent Miklós tiszteletére szentelték. 1490-ben Meggyesaljai Móroc fia: István magtalan halála esetén Bátori István országbíróra, testvéreire és gyermekeire, valamint Perényi János királyi főajtónállómesterre és gyermekeire testálja birtokait, így Szinér várát is. A várra: Jos Aufn. ( 1782­85) 97: ,A várhegyen egy régi kastély maradványai találhatók". Az uradalomhoz tartozó, a XV. sz. elejétől ismert birtokok: Újváros, Vámfalu, (Kis-)Mogyorós, Túrvékonya, Sebespatak, Iloba, Sikárló, Feketepatak, Kak, Parlag, Váralja és Szentmárton (1519: Szemle 2006, 345-6). 1524­25-ben innen származik egy Apán lakó jobbágy. A falu nevét a Szinyér-hegy tartotta fenn (Mándy, 1864). — M. Szinyérváralja (1907), R. Seini, j. MM. (Hnt. 1892. 1579: 8666 kh.) része. SZINÉRVÁRALJA Ld. Váralja alatt! SZION Ld. Zehon alatt! SZOKOND 466. 1424: p. walahalis: Zokond, ... Felsewzolond/]/ (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 64). A falu a szláv eredetű nevét a Krasznába ömlő Szokond patakról kapta (Pesty, 1864). 1424­ben Bélteki Balk fia: Sandrin fiai: János és László, valamint Balk testvére, Drág fiai: György és Sandrin birtokaikon megosztoznak. A román lakosságú Szokond az előbbieknek, míg Felsőszokond az utóbbiaknak jutott. 1470-ben Felsőszokond miatt már Alsószokondnak nevezték (p. Alsozokond Csánki I, 486). — M. Nagyszokond, R. SocondJ. (Hnt. 1892, 1397: 3063 kh.). Ld. még Felsőszokond alatt! SZOLNOK 467. 1411: Greg, de Zolnok(Zs. III, 151); 1422: pr. ~ (Uo. IX, 787). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. 141 l-ben Mikolai Miklós oklevéllel igazolja, hogy [Piskárkosi] Szolnoki Gergely és anyja számos disznót hajtott el földjéről, más károkat is okozva. 1422-ben Dobszai (Abaúj m.) Pócs unokája [Mihály fia:] János, és nővére, Margit a Szolnok pusztában lévő részeiket is [nagybátyjaiknak] Piskárkosi János fia Györgynek, János erdélyi kanonoknak, és [unokatestvéreiknek] György fiainak, Györgynek/!/ és Miklósnak örök joggal adományozzák. A megszerzéstől azonban Katalin férjével, Zsadányi „Literátus" Tamás [sókamarással] tiltja apját, Piskárkosi Györgyöt és fiait, Gergely és Mik­lóst (Zs. IX, 974). — Talán Piskárkos határába olvadt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom