Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

SZOPAJ 468. 1334: p. Zopay (DL 98536; Károlyi I, 88); p. ~ (DL 98537; Uo. I, 92); 1368: p. ~ (DL 98603; Uo. I, 290); 1370:p. ~ in Zathmariensi (DL 98611; Uo. I, 315); 1391: And.J. Geoi, And.J. Simonis, Jo. et Lad.J-i Pauli et Geo.J. Martini de Zopay (DL 98673; Uo. I, 450); •1394: St. deZoway (Zs. I, 3379); 1421: pr. Zopay (Károlyi II, 64; Zs. VIII, 1210). A hn. szn.-i eredetű, melyhez vagy az -i birtokképző, vagy a -j kicsinyítő képző járult. A település a kaplonyi Szent Márton hitvalló tiszteletére szentelt monostor birtoka, amelynek tulajdonjoga felett [a Kaplony nb-i Vitkai] Mihály fia: Péter pap, Kaplony fia: Miklós, István fia: András és Demeter fia: Finta, valamint „Ördög" András [a Károlyi cs. őse] fiai: Simon, Miklós és Marhard állnak perben, az utóbbiak azt állítva, hogy az nem Vitkához tartozik. A függőben maradt tulaj donkérdés a Károlyiak javára dőltei, mert 1368-ban Simon fia: László és Marhard fia: László tiltják Vitkai István fiait, Andrást, Lászlót és Istvánt, valamint András fiait, Gergelyt és Lászlót (az első ?), Jánost és Istvánt (a második házasságból ?) az ő olcsvai és szopaji birtokaik használatától. A tulajdonvita azonban mégsem ült el, mert 1370-ben Károlyi Simon fia: István mesternek bizonyítania kellett a megye közgyűlésén, hogy a Szopaj a kaplonyi monostor földje. 1391-ben Dobos és Olcsva határperében több idevalónak mondott nemes, [Vadai] György fia: András, [Bagosi] Simon fia: András, [Vetési] Pál fiai: János és László, [Csomaközi] Márton fia: György tesz esküt Olcsvai Marhard fia: András javára, ami a Vitkaiak kizárását jelenti e birtokból. Talán idevaló Bátori Péter fia: János mester nemtelen familiárisa, István, akit 1394-ben 2 hónapi katonai szolgálatra köteleznek ura oldalán. 1421-ben már puszta. —Vitka határába olvadt (Pesty, 1864: Szopaj, a Kispatakhát dűlőben; Hegedűs 213, 219: Szopaj, a községtől K-re, ahol az új Szamos a Tiszába ömlik.). SZOPSA(-TELEKE) 469. 1341/342>482: t., p. Zopsa (AOkl. XXV, 612); 1348: t. sive p. Zupsa (DL 76889; Zichy II. 304); 1476: pr. Sopsateleke (LO Proth. parvum, fol. 84); 1481: t. Swpchya voc. inter veras m-s p-nis appellate in C-u Sakmariensi/\/ exist. (DL 81854; Zichy XI, 293). A hn. szn.-i eredetű, ám megnyugtató magyarázatát nem ismerjük. 1341-ben a jánki uradalom határjárásakor Majtis birtok, Szopsa fold, Darnó birtok és Kernecse föld közös határpontját, majd egy mocsár által szétválasztott Darnó és Szopsa birtokokat és a Szopsa birtok és Namény föld közötti Rakatyás patak helyét érintik. Ez utóbbi Rekettyés-csatorna alakban Csegöld határából ismert (Kálnási-Sebestyén, 47). 1348-ban [a Becsegergely nb-i] Nagyszekeresi László fia: István 2 birtoka, Szopsa és Darnó használatától tiltja azok szomszédait. 1476-ban a Darnó, Majtis és Jánk határai között fekvő puszta Majtis felé eső felét Rozsályi „Kun" László, Miklós, János és Jakab örökre átadja Majtisi Péternek és Mihálynak, akik viszont Pusztamándnak a Kisszekeres felé eső felével egyenlítik ki az egyezséget. Az öt évvel később Szupcsa néven említett föld Jánk határai között található. — Darnó határába olvadt (Pesty, 1864: „Safcsa, hol falu volt"). Szirmay (II, 247) szerint a XIX. sz. elején Sza/csza-Darnónak hívták a mai Darnót. SZŐLŐS 470. 1417: p. Zeuleus (Zs. VI, 695). A hn. vadszőlőben gazdag ártéri gyümölcsöst jelöl. 1417-ben Kölesei István fiai: Mihály, László és Jakab, Jakab fia: Dénes, Miklós fiai: György és László, Istvándi Miklós fiai: Péter és György panasza szerint Dománhidai László fiai: György, László és István Szőlős birtokrészüket elpusztították és itteni jobbágyaikat Dányánra és Penyigére átvitték. Mácsával együtt említik. — Az egyszer felmerülő hn. mögött a Kölcseiek egyik folyópart menti birtoka rejtőzik.