Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
Leukusteleke voc. in C-u de Zathmariensi iuxtaß-m Samus nom. exist. (DocTrans. XIV/12, 449); 1429: pr. Lukus (DF 211240 = LO Stat. C-98); 1438: pr. Lukos voc. in vicinitate et commetaneitate p-nis Chenger voc. in C-u Zathmariensi exist. (DF 253495); 1463: pr. Lucustheleke inter p-nes Chenger et Owary (LO Proth. IV-86). Névadója a XIII. sz. közepén élt [Hontpázmány nb-i Bánki (Szabolcs m.)] Lőkös, akinek dédunokái: Bánki Péter fiai: Pál és Péter a távoli, Szatmár m.-i, Szamos [bal) parti birtokot 60 arany ft.-ért, ft.-ját 32 g.-sal számolva [a Káta nb-i] Csaholyi „Nagy" János fiának, Sebestyénnek 1365-ben zálogba, 20 évre átengedik. Megyegyűlés színhelye ( 1326), ahol [a Zsidó nbi Szántói (Közép-Szolnok m.)] Pető szatmári ispán és a 4 szolgabíró okleveleket ad ki. 1429ben Zsigmond király Csaholyi Sebestyén fia: István fiait, Jánost és Lászlót újadomány címén e Csengerhez tartozó puszta birtokában is megerősíti. 1438-ban Hédervári Lőrinc nádor 1437. évi parancsára ugyanokét iktatják e Csengerrel szomszédos puszta birtokába. Egy 1463. évi határjárás szerint Csenger és Óvári között feküdt (Szirmay II, 134). — Csenger határában kereshető. LUGAS 279. 1354: p. Lugas (DL 4407; A. VI, 165); 1357: p. ~ in C-u Zathmariensi consisten. (DL 31100; A. VI. 597); 1357/746: ~ (DL 73665); 1365: ~ (DL 5379/1-2); 1365/XVIIL: ~ (DL 98587-8); 1370: p. - voc. in C-u Zathmariensi habit. (DocTrans. XIV/13, 723); 1373: p. ~ (DL6127, 31106; F. IX/4, 672-3; a XVIII. sz.-i másolatokat ld. Bátor 1. alatt!). A hn. a magyar lugas 'Jelfutó növényzet' köznévből keletkezett, de a névadás részletei tisztázatlanok. Más vélemény szerint valamilyen építményről kapta nevét a falu. Feltűnésekor, 1354-ben [a Gutkeled nb-i] Bátori Bereck fia: Miklós, s Bereck unokái, Lőkös fia: Péter valamint János fiai: László, György és István birtokaikon megosztoznak. Ekkor Lugas ideiglenesen János fiaié lesz, mert per folyik e birtokért is. 1357-ben Bereck fia: János fiai: László és György, birtokaikon sorsot vetve Lugas 1/3-át Lászlónak engedik át. 1364-ben Bereck fia: Miklós leányai: Borbála ésAnych kérik leánynegyedüket Bereck fia: János fiaitól, Lászlótól és Györgytől, valamint Lőkös fia Pétertől e birtokból is (DF 219501 =LO AA. nro. 2), ennek 1/ 12-ét, 1 lakott és 1 lakatlan mansiót az Adony (Szabolcs m.) felé eső résszel 1365-ben adnak át nekik; a falu tehát 24 telekből állt. Miklós fia: Miklós halála után 1370-ben itteni részét is megfelezik: a D-i Lőkös fia: Péter mesteré, az É-i János fiaié, László és György mestereké lesz. 1373-ban Bátori Bereck fia: János fiai: György és László mesterek osztozásakor a birtok l A-t György kapja megvencsellői (Szabolcs m.) része fejében. 1393-ban az itt lakó György halála után az ecsedi váruradalomhoz csatolták (Szirmay II, 19). „A jelenlegi gr. cath. egyház képezte a helység közepét, melyről azt állítják, hogy már ez előtt 200 évvel állott" (Pesty, 1864, Szabolcs m.). AXIX. sz.-ban É-ról Penészlek és Beitek, K-ről a fülöpi és szennyesi puszták. D-ről Sámson (Bihar m.), Ny-ról Mihálydi (Szabolcs m.) (Szirmay II, 19), ill. D-ről Szennyesi puszta, továbbá Nyírbéltek, Encsencs, Sőrefóld puszta, Szalmád, Mihálydi, Nyíradony, Guti erdő (ez utóbbi három Szabolcs m.) és Fülepi puszta határolta (Pesty, Szabolcs m.). — Nyírlugos, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1416: 10145 kh.). MÁCSA 1. 280. 1181/288/366/XV.: ad metam Macha usque ad Zamos (DL64073; RAI/1, 133); 1344: p. ~ (DL 70550 =LK 24/1946/56, 3. reg.; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt); 1345:p. ~ (DL 69672 = F. VIII/1, 576; a másolatokat ld. Cégény 1. alatt!); 1352: p. ~ (DF 280447 = 288329; Szirmay II, 121; DocTrans. XIV/10, 109); ~ (DL 72381 másolat); 1352>399: p. Mac[ha] (DF
