Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

vő] földet (t. Bissenorum) Apor ispánnak adományozza. 1264-ben a szatmári vendégtelepeseknek átadott erdődi erdő határjárásában, mint irányt jelző helyet említik Balkányt. 1317-ben I. Károly király a hűtlen [Borsa nb-i] Tamás fia Bekétől e Szatmár m.-i falut elkobozta és [a Zsidó nb-i Szántói (Közép-Szolnok m.)] István fia: Pető [a Petőfi cs. őse] mester szatmári ispánnak adományozza. Szatmár m. 4 szolgabírája itt ad ki oklevelet (1323, 1327). 1364-ben Szántói Pető fiai: János és István szerint Böszörményteleke föld nem a szatmári polgároké, hanem az ő Dob birtokukhoz tartozik. 1373-ban Szántói Pető fiai: János és István mesterek, udvari vitézek e birtokának határaira vonatkozó oklevelet kerestet I. Lajos király az egri káptalannál. 1393-ban Szántói Petőfi János Zsigmond király engedélyével birtokait - így Dobot is - leányának, Katalinnak, [a Gutkeled nb-i ecsedi] Bátori János feleségének adja, akiket és gyermekeiket, Istvánt és Potenciánát beiktatni rendelnek e birtokba és vámjába. 1398-ban Katalin Dob és Gilvács birtokainak a határát Bátori György fia: János és Szaniszló fia: István Tagy birtokától megkülönböztették. 1417-ben Zsigmond király új adomány címén Bátori István királyi asztalnokmesternek és Benedek, Tamás, Mihály, János és Bertalan testvéreinek adja. 1238>367-ben Ekkul (Id. ott!) határjárásakor a [? Szatmárból] idevezető utat említik. Csékével határos ( 1415). Az erdélyi püspökség szatmári főesperessége alá tartozó egyházának papja helyett István zsadányi pap az 1332-ben 20 d., Jakab papja az 1334-ben 40 d. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „fából, a korábbi kőből, amely teljesen elpusztult" (Acta C. ). A hagyomány szerint a mostani falu a Szamos áradása miatt már a harmadik helyen fekszik. Az első faluhely a kőtemplomnál, a határban lévő erdő mellett volt. A XIX. sz.-ban É-róI Óvári és Vetés, K-ről Nagyzsadány, D-ről Tóketerebes, Gulács [a: Gilvács] és Kismajtény, Ny-ról Csengerbagos határolta (Pesty, 1864). —M. Szamosdob, R. Doba.j. SM. (Hnt. 1892, 1513: 5481 kh.). DOBOS 106. 1219/550: prist. Quesa de v. Dubos (VR. 64.§. 219); é.n. [1287]: p. Dobos... in C-u de Zobouch (DL 56464; W. IX, 560; Kállay I, 27); 1294: p. Dubos (RA 11/4, 3988); 1296: p. Dobos, v. ~ (Gyulay-Kuun cs. lt. 5; DF 252594; W. X, 224-5); 1308: p. Dobus voc. in C-u de Zothmar exist. (F. VIII/6, 12; AOkl. II, 374); 1320: Mc. de~(Uo.V, 944); 1321: item v. Dobos [TGy. 1821/V, 108, 35. reg.; F. VIII/2, 286, 309-10; Uo. VI. 275, 283); 1330>342/466: p. Dabos in [C-u] de Zathmar (Uo. XIV, 427); 1332: p-nís sue Dobus (Gyulay lt.); 1334: p. Dubus (DL 98536-7; Károlyi I, 88, 91); 1336: p. Dobos (A. III, 249-50; AOkl. XX, 58, 66); p. Dubus (Uo. XX, 106; Perényi 37); [ 1336]/482: p. Dobos (DL 25794); 1337/368: p. Dubus (DL 70652; Perényi 89); 1337/371 : p. Dobos (DL 98614; Károlyi I, 322; DL 98541 másolat); 1337/383/448: ~ (DL 55414); 1341 : LucachiusJ. Gabrielis, Mich./. Mayus, Lad.J. Derse/ !/, Laur.J. Greg-i, Alex.J. Alex-í nob-bus de ~ (A. IV, 75; AOkl. XXV, 127); 1341 >364: p. ~ (DL3420); 1342: p. Dabus (DL 3513; A. IV, 261);p. Dabos (DL 16458); 1343: p. Dobos in C-u Zathmariensi exist. (DL 99569; Károlyi I, 160); 1343!:p. seup-nariasporciones ~ in C-u Zothmariensi exist. (DL 40929; A. IV, 389); mg. Lad.J. Ders de v. Dobus in C-u de Zothmar (DL 3684, 3686; A. IV, 413); 1349: p. ~ (DL 99573; Károlyi I, 181); 1379: p. Nogdobos (Piti 2004, 689); 1361 >364: p. Dobos (DL 3420); 1392: p. Nogdubus (DL 98676; Károlyi!, 461); 1404: p. Nagdobos (Zs. II/l, 2969; C. Tóth: Lelesz III, 115); 1430/431: p. Naghdobos in Beregh C-us exist. (DL 70863, 70870; másolatok: DL 25934, 75428, 107699; DF 209849; F. X/7, 235). A hn. talán annak az emlékét őrzi, hogy a település első lakói a közeli gyepűnek a védelmével megbízott őrök voltak. A falu 1219-ben egy idevaló poroszló nevében tűnik fel. Eredetileg a