Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
Hontpázmány nemzetség Szentgyörgyi ágának a birtoka volt: 134 l-ben Bazini (Pozsony m.) Sebes és testvére, Péter úgy emlékszik vissza, hogy e birtokukat is apjuk, Ábrahám [1274-1306] és más őseik zálogosították el. Péter [a Szentgyörgyi (Pozsony m.) cs. őse] ezért 1361-ben örökségjogán e birtokba is be akarta iktattatni magát, de ennek Battyáni (Zemplén m.) Péter fia: Mihály ellentmondott. 1287-ben IV. (Kun) László király az ellene fellázadt [Hontpázmány nb-i] Kozma fiaitól, Páltól és testvéreitől elveszi e Szabolcs m.-i birtokot, és [a Balogsemjén nbi] Ubul fia Mihálynak és fiainak adományozza. Ám nem került a kezükre, mert 1294-1308 között három ízben folyik osztozkodás a Hontpázmány nb-iek és az Aba nb-iek között. 1294ben „Küke" Jakab mester [a Lónyai (Bereg m.) cs. őse] sógorai, Kozma fiai: Pál és Kozma nevében is tiltotta az Aba nb-i Göde (Gude) mestert Dobos és tartozékai (Pályi és Dég) megszerzésétől, sikertelenül. Sőt [a Hontpázmány nb-i Petri (Szabolcs m.)] Sándor részét az utóbbinak ítélik Sándor által a kiküldöttek megverése, a becsüsök meggyalázása és a 20 bírság (összesen 60 M. ) meg nem fizetése miatt. Az esetről még IV. (Kun) László király helyettes udvarbírája, Domonkos és az egri káptalan állított ki oklevelet. Az ítéletet 2 év múlva hajtják végre, amikor a magtalanul elhalt Tamás bán 400 M.-ra becsült részéből nővérének, [az Aba nb-i Szikszói (Abaúj m.)] Marhard fia: Péter feleségének 100 M.-ra értékelt negyedét, valamint mostohaanyjának hozományát, Dobos D-i részét és tartozékai felét Péter fia: Göde részére átadják. A terület határa K-en 2 malom között kezdődik, majd Ny-ra fordul, s az utat érintve, s azon haladva a Nekecsfoka (locus Nekechfoka) hely után az erdőn keresztül a Kocsordfoka (locus Kuchurdfoka) helyre ér, innen Ny-ra az erdőben az Ejeg folyóihoz (fi. Eyeg voc), ahol Tamás bán malma van, majd érinti a Sólyomkereki (locus Zolumkereky) helyet, azután Dobos falu felé fordul az ott épült egyház irányába, majd az útelágazás után az úton Tőröstelek (locus Turstheluk) hely felé vezet, innen a Kokod vár és a Hegyeshalom között 2 határjelhez jut (inter Castrum Kokoth et Hegusholm). Visszafordulva a Ny-i és É-i irány között eléri a Várasdobos (ad locum Warosdobos nom.) helyet, s átkelve azon [Karászi (Szabolcs m.)] Sándor bán Mada földjének határánál zárul. A felsorolt földrajzi nevek közül Nekecs (Pesty, 1864: Nekcse, Kálnási 1989, 172: ~) a kocsordi, Sólyom (Kálnási 1989, 432: ~) az ópályi. Tőröstelek és Hegyeshalom (Uo. 294, 298) a nagydobosi, Kokodvár (Mező, 140: ~) a pusztadobosi határban ma is él. 1308-ban az Aba nb-i Szikszói Marhard fia: Mihály mester - aki a Hontpázmány nb-i Kozma ispán leányának negyede, Tamás bán anyjának hitbére és jegyajándéka fejében és 210 M. vételár ellenében jutott Dobos birtokhoz Kozma fia: Kozma és ennek fia: Pál révén - a pert elkerülendő, 210 tiszta ezüst M.-ért átadja Dobos birtokot a Hontpázmány nb-i Battyáni Szalók fia: Mihály mesternek [felesége Josua, a Gutkeled nb-i Diószegi Péter leánya (1335: AOkl. XIX, 321 )] azon határok között, amelyben testvére, Péter mester és annak fia: Gude tartották. Az erről szóló oklevelet privilegiális formában Szalók fia: Mihály fia: Péter mester 1340-ben átíratja (AOkl. XXIV, 250). 1320-ban [a szintén Hontpázmány nb-i] Dobosi [Ders fia] Miklóst bírsággal elmarasztalják. 1321-ben Ders fiai: Miklós és László [a Petri (Szabolcs m.) Derzsi cs. őse] Dobos faluját [Jánki] Dénes fia: Tamás mester, ugocsai ispán lerombolta, mint erről 132 l-ben Ubul fia: Mihály fia: István mester és fia: János [Debreceni] Dózsa vajdát, az 5 m.-be a király által kiküldött bírót tájékoztatta. Ders fia: László panasza szerint 1332-ben az ő dobosi birtokát a szamosszegi népek és jobbágyok használják. 1336-ban Újfalui (Szabolcs m.) Majos (Moyus) fia: Mihály követeli tmokatestvéreitől jogos örökségét a dobosi uradalomból, de azt Petri Gergely fia: Lőrinc és Ders fia: László elutasítják. Majd párbaj előtt kiegyeznek, s Dobos felét is átadják. Ennek során, a falu közepén említik a haranglábat (ad l-m statuam harangláb voc), ettől távolabb a Szent Márton egyház temetőjét, a dobos-madai utat, Parasznya és Dobos közös határjeleit és Tőröstelek földet. Egyezségük szerint a falu É-i része Várasdobos és
