Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

boles m.)] Dénes „Magyar" Pál mester, gímesi várnagy nemes szerviense, akinek megsebesítéséért a hidaskocsordi Vitéz fia: Péter jobbágyot az ejegi népek elhurcolták. 1348-ban Szennyesi Aba fia Pétert idézik [a Balogsemjén nb-i] „Lengyel" László pereiben (DL 51484-5; Kállay I, 9489). Szennyesi Pál fia: János királyi ember (1352), Szennyesi Jakab kijelölt nádori ember a Hodászi Kántorok részéről Hodász és Radalf határjárásakor. Szennyesi Simon kiküldött Nagymihály (Bihar m.) és Körtvélyes határperében (1355), fia: Illés békebírságának 2 részét [a Gutkeled nb-i] Rozsályi Gergely fia: György szatmári alispán elengedi (1358). 1360-ban Szennyesi Simon fiai: Illés és László nővérük fiának, Benedeknek adományozzák 1 szennyesi telküket. Az idevaló Lőrinc és László Bodon (Szabolcs rn.) perében tanú (1374). Szennyesi Illés és Lőrinc 1 évvel később Bánháza ügyében kijelölt királyi ember. 1392-ben Szennyesi Domokos fiait, Istvánt és Eleket, továbbá [a Gutkeled nb-i] Lugasi György és Parlagi (Szabolcs m.) István feleségeit, Margitot és Skolasztikát iktatják Szennyes részbirtokába. Ennek Szennyesi Illés fia: István ellentmondott, ezért az iktatást a következő évben megismétlik. 1395-ben Szennyesi Domokos fia: István kéri iktatását Szennyesi Péter fia: György általa zálogolt szennyesi részbirtokába. A XIX. sz.-ban Lúgos vette körül (Szirmay II, 19), ül. É-ról Gút (Szabolcs m.), K-ről Lúgos, D-ről Fülepi puszta, Ny-ról Ábrány (Bihar m.) és Acsád (Szabolcs m.) határolta (SzSzBmL T-14. /é.n./). — Nyírlugos határába olvadt, a községtől D-re (Hnt. 1892, 1416: Szennyes). SZEPSE, SZEPES 461. 1370: p. Zepse (DL 52169; Kállay II, 1655); 1371:p. ~ (DL 52192, 52194; Uo. II. 16834); é.n. [1372]: ~ (DL52198; Uo. II, 1666); 1380: p. Scepes (DL 52326; Uo. II, 1821); 1392: p. Scepsy (DL 39484; LK9/1931/66, 31. reg); 1408: p. Karazzeles [O: Karazzepes] (Zs. II/ 2, 5912). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A Szatmár m.-i település 1370-ben tűnik fel, amikor Jánosi „Kántor" Bereck e birtokba történő iktatásának ura, Perényi (Abaúj m.) Miklós fia: Pál nevében bartai (Ung m.) Tamás fia: Máté karászi (Szabolcs m.) officiális tiltakozott. 1371-ben a Karász mellett fekvő, mások által elfoglalt Szatmár m.-i birtokba Berecket újra be akarták iktatni, Miklós fia: Pál mellett a másik Miklós fia: Vince karászi/!/ nemesek nevében Domokos, Karász falu bírája tiltakozott. Az 1373-ban még folyó per (DL 52197,52204, 52212; Kállay II, 1688, 1695, 1703) a Perényiek javára dőlt el. Ugyanis 1380ban a leleszi konvent itt idézi meg [Perényi] István fiát, Jánost [a Balogsemjén nb-i] Kallói (Szabolcs m.) Ubul mester ellenében. 1392-ben Jánosi „Kántor" Bereck fia: István indított pert Perényi Miklós fia: Pál és Miklós ellen, ekkor az országbíró [Kaplai János] elrendeli Karász és Szepsi határjárását. 1408-ban Zsigmond király utasítására Perényi István fia: János fiait, Dánielt és Miklóst iktatják be a már Szabolcs m.-inek és Karászszepesnek mondott, osztály után nekik jutott birtok felébe. — Nyírkarász határába olvadt. SZERNYE 462. 1181/288/366/XV.: cum v. Zizna [o: Zirna] (DL 64073; RA 1/1, 133); 1417: p. Zernie (Zs. VI, 1083). A hn. az egykor a Túrba ömlő patakról vette a nevét. A víznév szláv eredetű, tövében a si,rna 'őz' fn. rejlik. 1181-ben a cégényi monostorral határos 3 falu egyikeként tűnik fel. 1417-ben Matucsinai Lőrinc fia: Domokos, Miklós fiai: Miklós és Péter, Bátori János fia: István, valamint Rozsályi Kun Lukács fia: Miklós [Gyarmat birtokosai] kérésére felszólítják Fülpösi Lőrinc fia Andrást és Lőrinc fiának, Andrásnak az özvegyét, hogy adják át Gyarmat, Gáborján, Szernye és Topolyán birtokokat Cégénytől és tartozékaitól elhatároló oklevelük másolatát. —