Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
Fehérgyarmat D-i részén kereshető, de Szernyeormán (1345: Zyrnyeorman DL 69672) Kölese határában. SZIGET(-TELEKE) 463. 1303: t. Zygeth (AOkl. I, 383; ErdOkmt. II, 27); 1341/XVL: p. Zigeth (AOkl. XXV, 241); 1406/630: p. Zyketh (DF jelzete nincs! LO Metales Szatmár, nro. 28); 1407: p. Zygeth (Zs. II/2, 5427, 5520); 1446/483: p. ~ (DL 13959); 1473:p. ~ (DL 81751; Zichy XI, 135); 1493: p. Zygeththeleke (DF212304 = LO Stat. S-67). A hn. a magyar sziget fn.-ből keletkezett. A Sár folyó és a Nádasd patak által határolt területre utal. 1303-ban [? a Kaplony nb-i Császári] Mogispán, fiai: László és János, Márton fiai: Sándor és János, valamint Mog rokona: [a Gutkeled nb-i] Ellős (Elleus) [a Gacsályi cs. őse] abban egyeznek meg [a Káta nb-i] Gábor fiaival, Miklós szatmári főesperessel, Tamás mesterrel [a Lázári cs. őse] és Jánossal [a Csarnavodai (Bereg m. ) cs. őse], hogy az utóbbiak Mog testvére, Márton felesége [Gábor leánya] hitbére és hozománya, továbbá Márton leánya - [ a Káta nb-i] Derzsi Rafael fia: Sándor felesége - negyede fejében átadják Sziget földet, ahol 20 mansio fér el kényelmesen [ Ezt a Szigetet az ErdOkmt. II. a Közép-Szolnok m.-i Szilágyszigettel azonosítja!] Megtelepítésére ezután kerültsor, mert 1317-ben Gábor fia: Tamás fia: János mester panasza szerint rokona [másod-unokatestvére és annak fia], Rafael fia: Pál fia: Tamás és apja Lázári föld bizonyos részén a régi határokat lerombolta, megszállta, házat emeltetett s oda népeket gyűjtött (AOkl. IV, 591, 641 ). 1407-ben Vasvári Miklós halálával (t 1406), annak Szatmár m.-i birtokai - így Sziget is - királyi és nádori kézre kerültek, nem pedig fiúsított leányaira, Margitra, Szenterzsébeti (Heves m.) Boldizsár feleségére, Dorottyára és Klárára háramlottak. A birtokot a darahi nemesek elfoglalták, később elhagyták. A rokon Csarnavodai (Beregm.) Tamás fia: Mihály és István fia: István a nádortól - jogtalanul - pénzen magukhoz váltották, bár jog szerint a lányokat illeti, ezért Zsigmond király elrendeli visszaiktatásukat. 1446-ban a Vetésiek és a Csarnavodaiak perelnek Sziget birtokáért is, Császló, Daróc, Lázári, Homok és Sár mellett. Vetési György panasza szerint e szatmári, s a felsorolt beregi, ugocsai és bihari birtokok őt illető felét, t.i. Csarnavodai Tamás fia: Mihály birtokrészének a felét Csarnavodai István fia: György fia: Chrisogonus pap, és Jakab fia: Miklós a zavaros időkben elfoglalták. Az országgyűlés határozatai értelmében az így szerzett javakat vissza kellett adni, ennek azonban a Csarnavodaiak fegyveresen ellent álltak, ezért a papot 50 M. büntetésre, Miklóst pedig fej-, mindkettőjüket pedig jószágvesztésre ítélték, s átadták őket a Vetésieknek. Miután a Csarnavodaiak közben bizonyítani tudták, hogy e birtokok öröklöttek, s a női ágnak - így rajtuk keresztül a Vetésieknek - ezekből rész sem juthat, a felek kiegyeztek: Császló egészét, továbbá ugocsai és bihari birtokrészeket kapták a Vetésiek: György és testvére: Mihály, Vetési Ambrus fia: István fiai: Péter és István, továbbá Kacsó László leánya: Lucia, Pály László felesége. 1473-ban a rokon Surányi (Bereg m.) Antal fiai: Pál és György, Surányi János és fiai: György és Gergely tiltják Csarnavodai Egyedet és fiát, Móricot, Csarnavodai Domokos fiait, Jánost és Györgyöt a Szatmár m.-i Lázár, Homok, Sár és Sziget birtokokra vonatkozó oklevelek visszatartásától. 1493-ban Szepesi (Bihar m.) László fia Pétert, László fia: István fia Miklóst, Csarnavodai Domokos leányát, Annát, Kölesei Márton feleségét iktatták a már pusztabirtok részeibe is. 1554-ben Lázári határában fekvő puszta ( pr. Zigeth LO AA. nro. 71). Szatmárnémeti és Vasvári határjárásakor Sziget birtok és Kisnémeti föld határai egy ponton érintkeznek(1341). Sziget határát 1406-ban Kisnémetitől és Homoktól elválasztják. Egyházas hely volt. — Sár és Lázári között feküdt, az utóbbi határba olvadt (Pesty, 1864: Sziget, Szigetfü „jelenben szálas előerdő és az elpusztult helység ima házának tégla maradványai mutatkoznak"; Csűry II, 347: „Szigetköz egy elpusztult falu neve Sár és Lázári közt").
