Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
fejében 24g. pápai tizedet fizetett. Egyházát - 1421-ben Csáki Miklós erdélyi vajda, szolnoki ispán és testvére: György székely, szatmári, ugocsai és krasznai ispán voltak a kegyurai - Szent Mihály tiszteletére szentelték. 1480-83-ban szintén a Csákiak Közép-Szolnok m.-i birtoka, amely 71 ft. 21 d. adót fizetett. Gót betűs pecsétnyomóján (Sigillwn KiralDarotz) bárány, feje körül „dicskör", lábával lobogót tarUPesty. 1864). Románkori templomát átalakították, szentélyében [gótikus vagy reneszánsz] pasztofórium (Gerecze 1906, 768) — M. Királydaróc, R. Craidorolţ.j. SM. (Hnt. 1892, 1244: 7860 kh.). DEDEMEZ 98. 1346: p. Dedemez iuxta alveum Zaldubag in C-u Zothmariensi, in vicinitatep-nis Vada (DL 98555; Károlyi I, 168); 1351: — ai. nom. Aporhaza in C-u de Zathmar exist. (DL 98565; Uo. I, 187); 1373: p. Dedemez (DL 6127, 31106; F. IX/4, 680-1; a XVIII. sz.-i másolatok felsorolását ld. Bátor 1. alatt!). A hn. ismeretlen eredetű. A Szatmár m.-i település feltűnésekor, 1346-ban [Dráhi (Nógrád m.)] Majádi (Belső-Szolnok m.) [Tamás (vő. AOkl. VI, 380) fia:] Albert fia: Miklós az apja által [a Kaplony nb-i] András [a Károlyi cs. őse] fia Simonnak 8 M.-ért zálogba vetett, Vada falu szomszédságában a Száldobágy vize mellett fekvő birtok zálogidejét a váradi káptalan előtt meghosszabbította. 1351 -ben az Aporházának is nevezett Dedemez záloga Simon fiára, Károlyi Lászlóra szállt át, aki rokonait, Marhardot és Simont is részesíti e birtokban. 1373 előtt fizethették vissza a [Gutkeled nb-i] Bátoriak a zálogösszeget, mert az az évi birtokosztásban Bátori Bereck fia: János fiai: György és László mesterek üres és lakóitól elhagyott birtokaként szerepel, amelyet jobbágyaikkal közösen használnak. — Bátorliget határába olvadt, ld. Aporháza alatt! DÉGÍ-TELEK) 99. 1294: p. Dubosetad ipsam pertínentibus Pauli et Deegh (DL 1392; W. X, 146-8; RA II/ 4, 3988); 1296: í. Deeg (Gyulay-Kuun cs. lt. 5. DF 252594; W. X. 224; RA II/4, 4096); 1337/ 368: p. ~ (DL 70652; Perényi 89); 1337>371: ~ (DL 98614; Károlyi I, 322; DL 98541 másolat); 1349: sessio ~ in C-u Zathmariensi exist. (DL 99573; Uo. I, 181-2); 1393: p. Degtelek (DL 70689; Perényi 139); 1419: pr. Degthelek (Zs. VII, 641); 151 l:pr. Deegh in C-u de Zabolch exist. (DF 273721 =LO Stat. D-72). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. A települést - amely Dobos tartozéka volt - 1294-ben és 1296-ban említik, amikor a magtalanul elhalt Tamás bán nővérének, [az Aba nb-i Szikszai (Abaúj m.)] Marhard fia: Péter feleségének 100 M.-ra becsült leánynegyede és mostohaanyjának hozománya fejében [a Hontpázmány nb-i] Kozma fiai: Pál és Kozma Dobos D-i, Pályi és Dég felét [az Aba nb-i] Péter fia: Göde (Gude) mester részére átadják. 1308ban ezt a részt [a Hontpázmány nb-i] Battyáni (Zemplén m.) Mihály visszavásárolja. Amikor 1349-ben Mihály fia: Péter megszerzi az azonos nb-i Petri-i (Szabolcs m.) Lőrinc fia: Tamás részeit, már csak sessio (ülés). 1337-ben Szamosszeg népeit tiltják használatától, ekkor Dobos, Dég, Akol és Tehnye birtokok határai egy ponton összeszögelnek. 1393-ben Battyáni Péter fia: János mester panasza szerint az ő öröklött Szatmár m.-i Degtelek birtokát „Cudar" Péter egykor bán, „Cudar" György mester és atyafiai elfoglalva tartják. A Petriek panasza szerint a Doboshoz tartozó Dégtelkét 1405-ben a Cudarok és a Károlyiak Szamosszeghez és Olcsvához csatolták (DL 9010). Olcsvával, Szamosszeggel és Gyenével érintkezett egy ponton a határa ( 1391: DL 98673; Károlyi I, 448). A Szatmár m.-i Nagydobos és a Szabolcs m.-i Várasdobos határai között feküdt (1419). 151 l-ben Petri Derzsi Lőrincet iktatják a már Szabolcs m.-i Szamosszeg és a hozzátartozó Akol, Dég és Tehnye puszták birtokába. — Szamosszeg határában kereshető.
