Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

adott-, különben Mihály fiainak ítélik. Ám egy 1317 utáni oklevél szerint Gergely Tunyogot nem váltotta ki, s az Semjéni (Szabolcs m. ) Mihály fiai: László és Mihály birtokába ment át. A per még 1320-ban is folyt (DL 50670; A. I, 554; Kállay I, 97). 1322-ben Dózsa nádor alnádora [Perényi (Abaúj m. ), a richnói ág őse ] Miklós ispán a Nagysemjéni ( Szabolcs m. ) Mihály fia Mihálynak elengedi azt a tizedben és kilencedben fennálló 6 M.-t, amely Emőcs fia: Gergely ellen, Tunyog birtok visszaváltása ügyében keletkezett. Csak 1334-ben egyezik meg a jogutód „Lengyel" János [Tunyogi] Gergellyel és a [rokon] Nábrádiakkal: Gergely 50, mígNábrádi Miklós és fivére: János 62-62 g.-t fizet neki (A. II, 143; AOkl. VIII, 317). Gergely fia: Mihály 1335-ben tanú egy Napkoron (Szabolcs m.) történt lólopásnál, s királyi ember Székely (Szabolcs m.) és Semjén birtokok ügyében. Tunyogi Emőcs (Hemech) fia: Gergely és fiai: Mihály és András, felesége: Bunda fia: István leánya: Katalin, valamint leányai: Klára, Erzsébet, Margit, Anna és Ilona Csaholyi Ábrahám fia: Péter fia Jánosnak átadják részben a rokonság okán, részben segítségéért Tunyog birtokuk felét. Pontosabban a jelenleg birtokukban lévő föld felét a Boldog [ 1173 után; Becket] Tamás mártír tiszteletére szentelt egyház felének kegyúraságával, a telkek, a szántók, s a Szamos folyón lévő malom felével. A visszaszerzendő részt is osztani fogják (1335). Gergely fia: Mihály fél évvel később Tunyog feléről azt állította, hogy az öröksége, s tőle foglalták el Emőcs {Eymuch} fia: Simon özvegye, Hona és lányai: Bagych és Bogur. Ők Druget Vilmos nádor levele szerint Mihály apja, Emőcs fia: Gergelytől Ilona jegyajándéka és a 2 leány negyede fejében kapták Tunyog felét az egyház felével. Ezt Mihály apjával szemben megopponálta a váradi káptalannál. Mihály kész a birtok átadása fejében fizetni, azonban az özvegy és leányai szerint azért kapták a birtokot, hogy az övék is maradjon. Ha mégis elvennék, nemcsak Tunyog feléből, de Ilona férjének Laskod és Vaja birtokaiból is részt kérnek. Ezeket azonban Mihály már elidegenítette, ezért Tunyogot az előbbieknek iktatják. Csaholyi Péter fia: János a váradi káptalan oklevelével igazolja, hogy az elődeitől adományozott a birtok, ezért elrendelik becsűjét (DF 253424; TT. 1889, 533, 49. reg.). Ez már korábban megtörtént, Tunyogfelét 25 M.­ra, a vajai részt 1 l At M.-ra, a laskodit 2 M.-ra becsülték. Az özvegytől és lányaitól a Csaholyi költségén visszaváltott részt még az évben Gergely fia: Mihály Péter fia János mesternek örökbe vallotta. 1337­ben a Nyíren fekvő Tunyogon lakó Gergely [a Pok nb-i Meggyesi] Miklós vajda özvegye, [a Kaplony nb-i Nagymihályi (Zemplén m.)] Kata asszony járandósága dolgában tanúskodik. 1342-ben Tunyogot részekre osztják azon a címen, hogy Pál fia: „Szőke" (Zeuke) János, Emőcs fia: Gergely apai rokona [nagybátyja], ezért az utóbbi a maga és [a fia:] András nevében hozzájárul, hogy testvérének, Pálnak a fia: „Szőke" János Tunyog, Vaja Szatmár- és Laskod Szabolcs m.-i birtokokban részesüljön. 1347-ben a Csaholyiakkal úgy egyeztek meg, hogy a beteges Gergely Tunyogot haláláig bírja, majd Gergely fia: András és „Szőke" János kötelesek Csaholyi Jánosnak átadni, viszont Emőcs felesége - nagyanyjuk - leánynegyede fejében Tunyog helyett egy annak felével egyenértékű földdel kárpótolják őket, s ha azon folyóvíz vagy egyház nincs, becsű szerint kötelesek kifizetni azok hiányát. 1353-ban Tunyogi „Szőke" Jánosnak és fiának, Péternek az országbíró ­mert Tunyog felét Csaholyi Péter fia Jánosnak nem adták át - párbajban való vesztés miatt minden jószágát elkobozza, s azok 2/3-t magának, mint bírónak, 1/3-t az ellenfél Csaholyinak ítéli (DF 252595, 252598; TT. 1889, 539-40, 82. és 96-97. reg.). A megegyezés 1355-ben történt, ami­kor átíratva a Csaholyiakkal történt 1335. évi megállapodást (DL 40686), azt megtoldják azzal, hogy Gergely egy vagy két leányát Csaholyi illően kiházasítja. 1359-ben Tunyogi Emőcs unokája, Gergely fia: András tunyogi részbirtokát 32 d. M.-ért (minden M. 4 ft.) Csaholyi János mesternek és testvérének zálogba vetette (DF száma nincs! Uo. 545, 111. reg.). Csaholyi János fia: Sebestyén Tunyog birtokba való iktatásakor Daróci „Szőke" János fia: Márk leánya: BagoaJV ellentmondott, ezért ellene pert indítottak, amelyet 1370-ben elhalasztanák. 1371-ben fogott bírák segítségével egyezségre lépnek: Csaholyi „Nagy" János mester fiai: Sebestyén és János, Sebestyén kiskorú fia:

Next

/
Oldalképek
Tartalom