Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

István, elhunyt Péter testvérük fia: László Tunyog felét a D-i részen fekvő telkekkel, a Szamos folyóval - azon 1 malmot tartva meg - átadják Tunyogi Emőcs fia: Pál fia „Szőke" János ispánnak, András, Márk és Emőcs fiainak, Miklós ágostonrendi szerzetesnek, Bagó úrnő és Chikha hajadon leányainak, unokájának, András leányának, Magichnak, Klára kiskorú leányának és András fia Gergelynek. Ez utóbbiak viszont az É-i részt adják a Csaholyiaknak. A közös költségen visszaszerzendő részt is meg fogják osztani. A Csaholyiak kocsordi vámján átmenő tunyogi lakosok vámmentesek, kivéve, ha vásári portékát visznek. 1378-ban Daróci „Szőke" János fiait, Márkot, Andrást, Imrét és húgukat, Bagou-t iktatják Tunyog felébe (DF 212628=LO Stat. Z-153). 138 l-ben Csaholyi „Nagy" János fia: János, ha meghalna, e vásárolt birtokrészét is ifjú öccsére, Sebestyénre hagyja. Még ez évben Laskodi/!/ János fia: Márk és testvérei: András, Imre [felesége Margit, Rápolü László leánya (1418: Zs. VI, 2611)] és János tiltakoznak, hogy Gergely fia: András által még [Csaholyi]„Nagy" Jánosnak, Sebestyén apjának elzálogosított birtokot „Kiscudar" Péter mester feleségének, Klárának, „Nagy" Péter leányának iktatják. Az országbíró Csaholyi Sebestyén és János tiltakozását sem vette figyelembe, így Klárát Tunyog 1/3-ba beiktatták (DF 253472; TT. 1889. 731, 172. reg. ). A kiegyezés a családtagok között 1397-ben megtörtént: néhai Csaholyi Péter leánya: Klára, Bölcsi (Borsod m. ) „Cudar" Péter özvegye haláláig megkapta a Szatmár m.-i Varsányi és Parasznyát, s megtartotta a perrel elnyert birtokokat, köztük Tunyogot is (DF 252603; Uo. 735, 196. reg.). Ám Klárától - mert a lázadó Debrői Istvánnal tartott - 1406-ban minden birtokát elkobozták és Csebi (Zemplén m.) Mihály fiainak, Jakab alpohárnok-mesternek, Miklósnak, Istvánnak és Lászlónak adta új adomány címén Zsigmond király (DF 252605; Uo. 737, 207. reg.), amelybe be is iktatták őket. A birtokrész visszaperlésére Csaholyi Sebestyén fia: István fiai: János és László 1419-ben tett kísérlete után 1423-ban került sor (DF 252609; Uo. 744, 247. reg.), s 1429-ben Zsigmond király Csaholyi Jánost és Lászlót e birtokrészben is új adomány címén megerősíti (DF 211240=LO Stat. C-98). Tunyogi Bertalan kijelölt királyi ember Palád ügyében (1410). Makkod Kér és Tunyog között fekszik (1319). Ref. temploma „kőből épült, a sekrestyéje alapján római katolikus volt" (Acta C). Amikor kimeszelni szándékozták, az É-i falán talált feljegyzés szerint 1011ben/!/ épült (Pesty, 1864). A középkori templom alaprajza és hosszmetszete 1901 -bői Gerecze Pétertől a KÖH Tervtárában volt (Gerecze 1905, 367), az elbontott épület fényképe a debreceni Református Kollégiumban. — Tunyogmatolcs ( 1961) része, SzSzB. m. (Hnt. 1892, 1623: 3167 kh. = Tunyog). TÚR 509. 1181/288/366/XV.: pr. Tur, ... t. T[ur] (DL 64073; RA 1/1, 133); 1345: t. Thury (DL 69672; F. VIII/1, 578-9; a másolatokat ld. Cégény alatt!); 1452: silva inter Nagh Ewren et Thür (DL 14584, 55524; Csánki I, 481); 1505: Thwry (DF 224482 = LO AA. nro. 50). Nevét a Túr folyóról kapta, amely a szláv turh ' őstulok' szóból keletkezett. A cégényi monostor [ Jeszenő] erdőben fekvő 4 prédiumának az egyike; 1181-ben közös határukat megjárták (ld. Cseke alatt!). Ekkor Milotáról és Túrról külön megjegyzik: „Ezen két prédiumon, azaz Milota és T[úr] föld fele részén Kölese, Eger és Fülesd határától Ny-ra Mánd első határáig ... az egyház oltalma és védelme érdekében a prédiumok szintén az egyház fiainak szolgálnak és az apátnak is, de úgy, hogy ezen prédiumokat azok nem idegeníthetik el". Továbbá: „Túr prédiumon 2 erdőőr van, akiket... neveznek, valamint mások is ott, akik teszik, amit parancsolnak nekik, és van még 1 malom is Ellős molnárával." 1345-ben az Istvándihoz tartozó föld Kölesei Dénes fiainak osztozásakor [a Kölesei és Ártánházi (Szabolcs m.) Bornemissza cs. őséé] Mihályé és [a Cégényi és Kende cs. őséé] Miklósé lett. 1452-ben a Túr [folyó?] és Nagyörvény közötti erdőt említik. Egy Kölesén lakó jobbágy neve utal származási helyére, Túrra (1505). —Túristvándi