Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)
Adattár
Mil[ota] és Túr. A valamennyit egybefogó határvonalat ekkor leírták, eszerint „először Beccsel (cum Bechy) határosak, a ...urna folyó mentén egészen a cuni [o: Tuur ?] folyóig, innen.. .Sebespatak és Ökörmezőtől (de campo Ekewr) [megy a határ], ahonnan Sonkádig (Sonkád) [tart], innen a Túron túl az Eredfőig (ad caput Ered) és [ 1411: Csele] hegyig, ahonnan a Káinok (Talnok) mellett [megy a határ], innen Fülesdig (ad Filesd) [tart], ahonnan egy rekettyés [a határ], innen a Tapolnokon (Thapolnuk/M) túl egy hegyig [tart], amitől egyenesen a Sár (Saar) szögletéig [megy], innen Borson (cca. Bussam) körül Penyige (ad metalM Penige) határáig, ahonnan Kömörő végétől (de fine Kemerew) egy hegyig, a Sár sarkáig (ad angulum Saar) [megy], innen egy folyó mentén Vésztő erdőig (ad siluam Veztew), ahonnan Koncsig (Cuncue/\/) [tart] és a Túr közepe mentén egészen a Tiszáig (usque Ticiam) [megy], a Tisza közepe mentén pedig vissza az első határig." A 4 prédium határa 5 ma is létezőfalut (Becs, Sonkád, Fülesd, Penyige és Kömörő, és 2 elpusztultat (Borson, Koncs) érintett; a fn.-ek közül ma is több él (ld. Németh JAMÉ, 62). Továbbá megjegyzik, hogy „Cseke prédiumon lovasok vannak, akiknek nevei... stb./!/, és mások, akik teszik, amit parancsolnak nekik, valamint egy Cseke (Cheke) erdőőr." Az ügyben eljáró [királyi] poroszló [? Tyukodi] Geruasius fia: Pósa. 1344-ben I. Lajos király megerősíti (a Szentemágócs nb-i] Kölesei Dénes fiait, Jánost, Jakabot, Andrást, Mihályt és Miklóst jogaikban, örökadományul adva Cseke birtokot is. A testvérek a következő évben megosztoznak. Cseke tartozékaival, Petienddel és Orbánddal az első három fiúé lett. Ekkor Kórod felől elhatárolták: a határ a Magasmart [Magos Marth] helynél kezdődik, s D-re tart a Kórod és Csecse közötti Körtvélyesberekig (Kurthuelusberuk), s a nagyerdőnél (sylva magna) fejeződik be. Ugyancsak elválasztották Istvándi felöl: a határ a Cser (Chem)-érnél kezdődik, amely teljesen Csekéhez tartozik, Jeszenő föld Istvándihoz, de Jeszenő szénatermő rétje közös marad. A Cser számtalan változata ma is élő földrajzi név (Kálnási 1984, 358-9). A szántóföldet és a halastavakat felosztják egymás között, az erdőt közösen használják, a településen lévő malmot a falubeliek tartják karban. Csekei Dénes fia: Jakab fia: János 1381-ben Badalón (Bereg m.) hatalmaskodik (DL 52376, 52378; Kállay II, 1873-4). 1434-ben Kölesei István fia: László és fiai: Jakab, István, Dénes és Balázs itteni birtokrészüket 8 magyar arany ft.-ért zálogosítják el Császlóci (Ungm.) László fia: Péter fia Mihálynak. Egy évvel később Kölesei „Mikó" Miklós fia: György teszi ugyanezt 200 ft.-ért ugyancsak Mihálynak. Téglából épült temploma XV. sz.-i, hajónál keskenyebb, boltozott, a nyolcszög 3 oldalával záródó szentéllyel (Henszlmann 1864, 143), régi pillérekkel (Römer XVI, 10), 1877-ben elbontották. — Szatmárcseke ( 1907), SzSzB m. (Hnt. 1892, 1042: 6389 kh.). CSÉKE 86. 1357: Dat. in Cheke (DL 51743; A. VI, 611; Kállay II, 1241; DL 51732, 51737, 51742, 51763; Uo. II, 1209., 1215., 1220); 1361/367>415: p. Cheyke (Zs. V, 1262); 1364/ 367>415: ~ (Uo.); 1365: p. Cheke (DL 96398); 1367: Dat. in Ceke (DL 52112; Kállay II, 1596); 1364: p. Chege (DL 50269; Fejérpataky Ek. 287); 1368: in dicto C-u, in v. Cheyke (DL 98604; Károlyi I, 292); 1370: Dat. in Cheke (DL 98609; Uo. I, 315); 1373/415: inp-ne ~ voc. iuxtaß-m Zamos exist. (DF 244456; DocTrans. XIV/14, 364); 1411: t. seu p. ~ (Zs. III, 1427-28); 1415: p. - (Uo. V, 632, 1262, 1281, 1346). A hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. 1357-ben oklevél kiadási hely s megyegyűlés színtere. 1367-68-ban és 1370-ben is itt tar to tta üléseit Szatmár m. 1361-ben [a Csák nb-i] Darahi [Mihály fia: ] Péter fia: Máté a Szamos folyó melletti Cséke 1/3-t - a nagyanyjától rászállt saját részét - elörökítette Vajai László fia Berecknek. Az iktatásnak Darahi Csák fia: Miklós, Mihály fia: András fia: Jakab ellentmondott. 1364-ben Péter fia: Máté mégis átadta részét
