Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

lineával - 1 házat kivéve - az előbbieké, a K-i fele a házzal az utóbbiaké lesz. A falu melletti kastély helye közös marad. Az erdélyi püspökség ugocsai főesperessége alá tartozó [talán a Szentháromság tiszteletére szentelt, vö. in honorem individuae S. Trinitatis, akinek a tiszteletére a templomot 1638-ban restaurálták (Römer XV, 120)1 egyházának Tamás papja 1333-ban 6 g., Péter papja 1334-ben 20 d. pápai tizedet fizetett. Ref. temploma „kőből" (Acta C), a XV. sz. második felében épült, alaprajza: SzSz I, 374. Avar vagy kastély talán az Erge patak mentén az Árok alja (Kálnási-Sebestyén, 389) körül kereshető. -—Szamosbecs, SzSzB. m. (Hnt. 1892. 1543: 990 kh.). BEDETELKI 45. 1362: p. Bedethelky (DL 51971 ; Kállay II, 1449). A hn. előtagja valószínű, hogy a latin Benedictus rövid magyar alakját rejti. Feltűnésekor, 1362-ben [Erzsébet] királyné szálkai és mátéi jobbágyait eltiltják [a Balogsemjén nb-i] Radalfi István fia: István mester e birtokának és Vágóházának a használatától. — Jármi, Mátészalka és Nyírmeggyes határszögletében kereshető, talán Jármi határában a Bedene-kút (Kálnási, 1989: 106) őrizte meg az emlékét. BELRICSE Ld. Ricse alatt! BELSZALKA Ld. Szálka alatt! BÉLTEK1. 46. 1216/550: Paul. de v. Beltuc (VR. 243.§, 212); 1265/762: Dar. in u. Beltuk (Az oki. másolata 1754-ben Dobai Székely Sámuel gyűjteményében volt, Sáros m. lt-ában; F. IV/3, 297; VII/1, 330; RA II/l, 1835; XVIII. sz.-i másolatai: DF 258541, 258545); 1320: p-nes ~ uocas, minorem vidi et maiorem in C-u de Zothmar exist-es (AOkl. V, 736); 1320/XV.: Beltech—Belthwk minor et maior in C-u Zathmariensi (Uo. 985); 1325/325: u. Bellhuch in C-u Zothmariensi exist. (A. II, 174: AOkl. IX, 21); 1343: p. Beltuk (DL 51206; Kallayl, 676); 1345: inp-ne Belthuk (DL 51347; Kállay I, 798); 1354: p. Beltuk (DL 4452; A. VI, 233); 1354/1354-379 k.]: p. Belthewk (DF 219466 = LO AA. nro. 31); 1354>1413: ~ (Zs. IV, 1291); 1354/406>520: ~ (DL 62433); 1361:p. Beltukvoc. in C-usZathmariensi exist. (DL 5094); 1361/821: p. Beltwk (DL 51945; Kállay II, 1422); 1415: p. Beltewk (DL 10333; Szendrei: Miskolc III, 78); 1415/416: p. Beltwk in C-u de Zabolch exist. (DL 79305 = Zichy VI, 395; DL 10335); 1427: p. Belthwk... in Zathmariensi C-us exist. (DL 54563; ÓMOlv. 288); 1428: p. Beltehewk (DL 54596). A hn. forrása a középfelnémet walt-eck 'erdőszöglet, erdősarok' lehet. 1216-ban az idevaló Pál a batári (Ugocsa m.) flamandokat testvére megölésével vádolja, akik azzal védekeznek, hogy az elhunytat lopáson érték. Ha ezt a Beiteket, s nem Kraszna-parti névrokonát kell értenünk, akkor 1265-ben V. István ifjabb király oklevelet keltezett itt. A korábban egységes Szatmár m.i Beitek a XTV. sz. elejére két lakatlan részre, Kis- és Nagybéltekre osztódott, amelyeket 1320ban [a Balogsemjén nb-i] Dománhidai néhai Miklós ispán fiai: István és Péter nemes ifjak miután azok testvéreiktől kerültek hozzájuk - 40 M.-ért eladják az azonos nb-i Ubul fia: Mihály fia: István mesternek és testvéreinek, Lászlónak és Mihálynak, továbbá István mester apai unokatestvéreinek, Iván mester szabolcsi ispánnak és Egyed fiainak. Ez utóbbiak és az azonos nb-i Biriek 1325. évi birtokosztásakor a Szatmár m.-i Beiteket [Bir-i (Szabolcs m.)] Tamás és Fábián kapta, míg a Szabolcs m-i Beitek Mihály fiaié, Mihályé és Lászlóé, valamint István fia Jánosé lett. Utoljára 1342-ben különböztették meg a két megyében fekvő Beiteket (DL 51170;