Németh Péter: A középkori Szatmár megye települései a 15. század elejéig. (Jósa András Múzeum Kiadványai 60. Nyíregyháza, 2008)

Adattár

Kállay I, 636). Időközben Biri Tamás e birtokát elveszítette, s még 1342-ben Kallói (Szabolcs m.) Ivánt, Simon fiait, Mihály fiát: Lászlót és ennek testvéreit iktatták a már ismét egynek vett Beitek birtokába (DL 51186; Uo. I, 656). A két testvér, Biri Tamás és Fábián még ez évben megosztja birtokait, így Beiteket is (DL 51196; Uo. I, 665), amelyet Kallói Iván kért fel I. Lajos királytól adományba (DL 51207; Uo. I, 675). Emiatt 1343-ban Biri Tamás tiltakozik, s az ellen is, hogy „Magyar" Pál [volt gímesi várnagy] nemes volta ellenére börtönbe vetette, és addig kínozta, míg halálfélelmében a Szatmár m.-i Beiteket Pócslakával együtt neki ajándékozta. Biri János fia: Tamás e birtokon történt hatalmaskodása miatt Dománhidai Miklós fia Andrással szemben vesztette el összes birtokait. 1347-ben Panyolai Péter rokonság címén benyújtotta igényét Beitek részbirtokára is (DL 51434; Uo. I, 897). Még ez évben Tamás a nagysemjéni (Szabolcs m. ) részeiért cserébe megkapta Mihály fiainak, Istvánnak és Lászlónak bélteki részeit (DL 51448; Uo. 1,911). 1353-ban már ismét Semjéni (Szabolcs m.) „Lengyel" János fia: Lőkös [2. felesége Cecilia, a Péc nb-i Ibrányi (Szabolcs m.) Lukács fia: István nővére 1465: DL 55798] birtokában találjuk (DL 51647; Uo. II, 1125). A Szatmár m.-i Beitekre „Cudar" Domonkos fiai is királyi megerősítést kaptak, mivel anyjuk leánynegyedét a Kállóiak itt adták ki. Ezért 1354ben Beiteket megosztották: egyik felébe Kallói Egyed fia: Iván fiait, Lászlót és Demetert, s ez utóbbi fiait, Jánost és Szaniszlót, míg a másikba bölcsi (Borsod m. ) Dénes fia: Domonkos fia: „Cudar" Pétert és testvéreit, Istvánt, Mihályt, Simont, Györgyöt, Jánost és Imrét iktatták be (vö. Zs. IV, 1291 ). 1361-ben I. Lajos király adományából az ónodi (Borsod m.) „Cudar" Péter és Simon [felesége Anna, /az Aba nb-i/ Szikszói (Abaúj m. ) Imre fia: Péter leánya (1353: DL 70632; A. VI, 100)] mestereket és testvéreiket: Istvánt, Mihályt, Györgyöt, János borsodi főesperest és Imrét iktatták ismét Beitek birtokába is, amelyről szóló oklevelet 1362-ben a királlyal átíratták (DF 219466). 1396-ban bölcsi „Cudar" Péter bán fiai: Benedek és György azzal vádolták [a Gutkeled nb-i] Bátori György fia Jánost, hogy bélteki jobbágyaiktól 6 rőf csehországi posztót elvett (DF 220234 = LO AA. nro. 12). 1415-ben Zsigmond király új adomány címén „Cudar" Péter bán fiait, Simont és Jakabot, valamint Péter testvére, István fiát, Benedeket megerősítette az 1411 óta (DL 25777 és Zs. III. 1291) már Szabolcs m.-be számított Beitek birtokában is. Viszont 1427-ben, amikor Kallói Lőkös fia: Miklós fia: János [anyja Álmosdi Csire Péter leánya: Margit 1465: DL 55798] és rokonai kapnak hasonló címen megerősítést birtokaikban, Beiteket szatmári falunak írják. Az iktatásnak a szomszédok 1428-ban ellentmondtak. Eszerint a Cudarok Kisbélteket örökölték (1850-73 között önálló falurész: Mo. SzSzB. m. 175), míg a Kállóiak N ágybéliek tulajdonában maradtak. Plébánosát 1416-ban említik (Zs. V, 1437). XIII, sz. végi templomának alaprajza: Németh 1997, 37. A XIX. sz.-ban DNy-ról és É-ról Lúgos, Encsencs és Piricse, K-ről Nagy Karulyi puszta. D-ről Penészlek határolta (Pesty, 1864). — Nyírbéltek, SzSzB m. (Hnt. 1892, 1416: 10806 kh.). BÉLTEK 2. 47. 1332-4/PpReg.: And. sac. deBeebcuk(Vat. l/l, 119); 1385:p-nes regales... vidi. Beltuk... voc. in C-u Zathmariensi habit, exist. (Süttő: Anjou II, 468); 1386: adp-nem... Belthewk voc-m in C-u Zathmariensi habit. (Uo. II, 606); é.n. [1390 u.]: v. Beltuk... in C-u Zathmariensi habit. (DF 283976; DocVal. 474); 1414: p.Belthuk (Zs. IV, 2769); 1424: p. Beltuk (LO Stat. D-197; Wenzel 1857: 60, 65); 1462: in opido/\/Belthewk (DL 81509; Zichy X, 241). A falu a nevét a Krasznába folyó Beitek patakról kapta. Erzsébet királyné az 1373 óta az udvarban szolgáló familiárisainak (Engel: Archon. I, 485), Szász vajda fiainak, Drág mesternek és Jánosnak és Balk testvérüknek, szatmári és máramarosi ispánoknak adományozza 1385ben e Szatmár m.-i királyi birtokot is. Mária királynő 1386-ban Balk vajdának és testvéreinek, Drág mester udvari vitéznek [a Bélteki és Drágfi cs. ősei], „Oláh" (Olachi) Jánosnak, udvari if-